Iparűzési adó folyószámla egyeztetés a könyveléssel

A könyvelők életében a március már javában a zárlati teendőkről szól. Ennek keretében leltárral támasztjuk alá az egyes mérlegsorokat, adókat kalkulálunk. Ezek közül az egyik lépés az iparűzési adó folyószámla egyeztetés a főkönyvi könyveléssel. Sokszor évek óta gyakorló könyvelőket is próbára tesz ez a feladat. Nézzük miért is?

Iparűzési adó folyószámlán szereplő előírások

Ahhoz, hogy megértsük az egész logikáját, tudnunk kell, hogy milyen előírások és kötelezettségek jelennek meg az iparűzési adó folyószámlán. Általános szabály szerint tárgyévre vonatkozóan tárgyév március 15-ig (azt követő első munkanapig) esedékes a tárgyévi első féléves előleg összege, és tárgyév 09.15-ig a második félévi előleg. A tárgyévre vonatkozó tényleges adóval pedig a tárgyévet követő 05.31-ig kell elszámolni (bevallás + befizetés). Az adóelőlegeket az iparűzési adó bevallásakor mi állapítjuk meg és valljuk be a xxHIPAK nyomtatványon. Egy adott évre bevallott előleg nagysága pedig megegyezik az előző évi tényleges iparűzési adó összegével.

Mivel az előző évre vonatkozó elszámolás határideje (05.31) későbbi, mint a tárgyévi első előlegfizetés határideje (03.15), így következőképpen számítjuk ki a különböző összegeket:

• Tárgyévi 1. előleg (03.15), a 2 évvel korábbi tényleges adó fele. (Ha eltekintünk az esetleges adókulcs változástól, vagy a néhány évig a mikro-, kis és középvállalkozásokra érvényes 1%-os adókulcstól) Ezért a 2024.03.18-ig fizetendő előleg a 2022. évi tényleges adóalap 50%-ára számított 2023. évi adókulccsal megállapított összeg lesz.
• Tárgyévi második féléves előleg pedig az előző évi adóalapra számított tárgyévi iparűzési adó mértékkel megállapított adó és az első félévre befizetett előleg különbözete. Tehát a 2024.09.15-ei előleg összege a 2023. évi adó mínusz a 2024.03.18-ig esedékes első félévi előleg különbözete.

Például: első félévi előleg összege 500 eFt. Májusban bevallott tényleges előző évi iparűzési adó összege 1.200 eFt ( a fizetendő eltér ettől az összegtől). Így a tárgyévi második félévi előleg összege: 1.200 eFt – 500 eFt = 700 eFt lesz. A következő év 03.15-ei előleg pedig 600 eFt.

Annak hatására, hogy az iparűzési adó előlegek megállapítása során más és más év tényleges adója alapján kell kalkulálnunk, hektikussá teszi az egy-egy alkalommal befizetendő összeget. Ezt az ügyfelek sokszor nem is értik, hiába magyarázzuk.

Sokkal könnyebb megérteniük a 2023-tól bevezetett egyszerűsített adómegállapítást, ahol egyértelmű, hogy 25 millió bevétel alatt, mikor milyen adóalap után kell fix összeget fizetni évente. Itt inkább az okoz nehézséget, hogy a jövőbe kellene látni, hogy vajon jó lesz-e ez a mód nekünk, vagy sem. De erre most nem térek ki, mindössze csatolok egy rövid tájékoztató táblázatot.

Nézzük hogyan is történik az iparűzési adó folyószámla egyeztetés a gyakorlatban

Az iparűzési adó folyószámlára az előlegfizetési kötelezettségeket is előírják, ráadásul a következő évi első féléves adóelőleg előírással bezárólag. Amennyiben mindent határidőre befizetünk, 2023.december 31-ei állapotra vonatkozóan egy ilyen folyószámla kivonatot fogunk látni. Ezt az E-Önkormányzati Portálról tudjuk lekérni (ahol sajnos a könyvelők NAV-os meghatalmazása nem elég, hanem külön meghatalmazás szükséges…). Belépés után bal oldalon ha jó önkormányzat és szerepkör van kiválasztva, akkor Helyi adózás -> Adóegyenleg lekérdezés -> az egyenleg típusa legyen: „részletes” + az év jelen esetben a 2023-as.

Látszik, hogy a cég mindent határidőben befizetett, a 2023-ra előlegként előírt összegeket, és a 2022. évi adókülönbözetet is. Tehát 2023.12.31-én nincs tartozása az önkormányzat felé.

Ehhez képest kicsit megtévesztő módon, ha a „Számlaegyenleg” sort nézzük, hirtelen azt gondolhatnánk, hogy mégis van tartozásunk? Sajnos a bevallások alapján előre felkönyveli az önkormányzat a később esedékes iparűzési adó előleget is. Igaz, hogy ott szerepel, hogy az 2024.03.18-ig fizethető meg pótlékmentesen, de pl. a vállalkozók többsége amikor kapja ezeket a folyószámla kivonatokat, csak a számlaegyenleg sorig olvassa el, és gyorsan be is fizeti…

Tehát NEM úgy működik, ahogy azt a NAV adófolyószámlán megszoktuk, ahol pl. a később esedékes társasági adó előleg nem jelenik meg addig, amíg az nem esedékes (vagy csak akkor, ha előremutató dátumra kérjük le a folyószámlát). A társasági adó folyószámla egyeztetésről külön írtam.

Nézzük, hogy mindez a főkönyvi számlákon hogyan jelenik meg.

A könyvelés során az iparűzési adó könyvelési tételei:

• Előleget nem írjuk elő, mindössze a befizetést könyveljük: T 4695 Iparűzési adó – K 384 Bankszámla.
• Adókötelezettségként a teljes tényleges adó kerül előírásra 2023.12.31-én: T8672 Iparűzési adó – K 4695 Iparűzési adó.

Nézzük mindezt a fenti cég esetében, ahol a 2023. évre vonatkozó bevallás még nincs feldolgozva. Ennek összege 1.700.180 Ft. Ekkor így néz ki a 2023. évi főkönyvi kartonunk:

Ellenőrizzük le:

• A nyitó összeg (278.460 Ft) megegyezik az önkormányzati folyószámlán a táblázatos rész felett írt 2022. évi adókülönbözet összegével (ez is van előírva kötelezettségként 2023.05.31-én)
• Az iparűzési adó folyószámla pénzforgalmi oldalának összesen összege megegyezik a könyvelésben a 4695 főkönyvi számlán található befizetések összegével (tartozik oldalon).
• Mivel ez a cég mindent határidőre és pontosan fizetett, így az iparűzési adó számla egyenlege a könyvelésben megegyezik a 2024.05.31-ig fizetendő adókülönbözettel. Ez a 23HIPAK nyomtatványon azonban sehol sem fog megjelenni.

Egyszerűsített iparűzési adóalap választásakor a könyveléssel való egyeztetés

Abban az esetben, ha a vállalkozás a tételes adóalap megállapítást választotta, a fentitől sokkal egyszerűbb dolgunk van. Mivel a tárgyévre vonatkozó adóvá váló adóelőleg előírása történik meg tárgyév 05.31-én, így az iparűzési adó folyószámla egyeztetés során a főkönyvi karton és az önkormányzati egyenleg egyezni fog. Nézzük meg egy olyan adózó iparűzési adószámla kivonatát, aki 2023-tól választotta az egyszerűsített adómegállapítást, és a 0 – 12 millió Ft-os bevételi sávba tartozik.

A fenti esetben a könyvelésben az iparűzési adó főkönyvi karton:

• Nyitó egyenlege követel oldalon 14.364 Ft, mely a 2022. évre vonatkozóan befizetendő adókötelezettség különbözet 2023.05.31-ei határidővel
• Szintén 2023.05.31-én történik meg a 2023. évre vonatkozó iparűzési adó előírása.
• Véleményem szerint bár adóelőlegként van meghatározva (erre utal a folyószámlán az AE1 kód is), de nem vétünk hibát, amennyiben ezt május 31-ei dátummal már adóként könyveljük. Így 2023.05.31-én a folyószámla és a könyvelési karton egyenlege is nulla Ft lesz.
• Az is jó megoldás, ha 12.31-ei dátummal írjuk elő az iparűzési adót. Viszont ebben az esetben év közben el fog térni az önkormányzati folyószámlán látott egyenleg a főkönyvi kartonétól, hasonlóan a fent bemutatott példa szerint.

Természetesen itt is előfordulhat, hogy december 31-ére lekérve a könyvelési karton egyenlege és az iparűzési adó folyószámlán látott összeg nem fog egyezni:

1. Év közben kezdő adózó az első adóbevallásban választhatja a sávos iparűzési adót már az első adóévre is. Ezt az Önkormányzat a bevallás alapján könyveli majd le. Így pl. egy 2023-ban kezdő vállalkozó esetében 2023.12.31-ei adófolyószámla egyenlege nulla Ft, a könyvelésben viszont előírásként már szerepelni fog a 2023-ra vonatkozó adó összege (napokra kell arányosítani).
2. Amennyiben a bevételünk alapján változik hogy melyik sávba esünk, akkor ezt az adó különbözetet előírjuk december 31-ével a könyvelésben. Ezzel az összeggel fog eltérni az önkormányzat szerinti december 31-ei egyenleg a könyveléstől. Ekkor bevallási kötelezettségünk is keletkezik következő év 05.31-ig (jelen esetben 2024.05.31-ig).

Nehézség az iparűzési adó folyószámla egyeztetés során: a tartozás és a túlfizetés

A fentiekben bemutatott példákon olyan folyószámlákat néztünk, ahol pontosan és határidőben voltak fizetve a kötelezettségek. Amennyiben valami nem kerül rendezésre, akkor az iparűzési adó folyószámlán tartozásként fog jelentkezni. Ugyanígy eltérés lehet, ha korábbi negatív adókülönbözetet nem számítottunk be soron következő fizetendőkbe és túlfizetés keletkezik. A könyvelésben előfordulhat hogy az önkormányzat szerint tartozunk, és a könyvelésben mégis tartozik (túlfizetés) egyenleget látunk. Ha túlfizetést látunk az önkormányzatnál, akkor az szintén nem fog egyezni a könyvelés szerinti egyenleggel. Nézzünk ezekre is példát.

1. példa: a túlfizetés mennyi is pontosan?

A következőt látjuk a folyószámlán:

• 2021. évi adókötelezettség (esedékes 2022.05.31): 18.000 Ft.
• 2022-re előírt előleg (esedékes 2022.09.15): 18.000 Ft, ami egyezik a 2021. évi adóval, mivel nincs 2022.03.16-ai előleg.
• 2023.03.16-án a 2022. év alapján előírják a 2023. évi első előlegrészletet, ami 18.000 Ft. Azért egyezik meg a 2022-es adóval (és nem annak 50%-a), mert 2022-ben 1%-kal, míg 2023-ban már újra 2%-kal számolunk.
• Mivel a 2022. évi kötelezettség 0 Ft, így 2023.05.31-én törlik a 2022.09.15-ei 18.000 Ft előleget.
• Adózó 2023-ban még a 2022-re vonatkozó adóbevallási határidő (2023.05.31) előtt befizet 54.000 Ft-ot. Így az Önkormányzatnál 18.000 Ft túlfizetés van 2023.12.31-én.
• A könyvelésben ezzel szemben van 2023.01.01-jén nyitóban 18.000 Ft kötelezettség, ami a be nem fizetett 2022.05.31-én esedékes iparűzési adó. Ennek és a befizetett 54.000 Ft-nak a különbsége, azaz 36.000 Ft lesz a túlfizetés a könyvelésben 2023.12.31-én.
• A 2023-as IPA is nulla. A bevallás feldolgozása után 2024.05.31-ei dátummal előírt adókötelezettség mínusz 18.000 Ft lesz, és ettől az időponttól lesz az önkormányzatnál is az iparűzési adó egyenlege 36.000 Ft túlfizetés.

2. példa: a tartozás mennyi is?

A következő folyószámla egy olyan adózóé, aki 2022.08.31-ig KATA-s volt, majd 2022.09.01-12.31 között nem volt bevétele. Ezután 2023-tól az egyszerűsített adóalapot választotta. Viszont az adókat nem fizette be. Itt egyszerű a dolgunk, a könyvelés szerinti egyenleg 2023.12.31-én megegyezik az „Értesítés kézhezvételekor fizetendő” összeggel, azaz 54.144 Ft-tal. Itt is igaz, hogy a „Számlaegyenleg” minden olyan kötelezettséget tartalmaz, amit az önkormányzat előre felkönyvelt.

Iparűzési adó folyószámla egyeztetés részletfizetés esetén

Utolsóként nézzünk meg egy olyan adózót, akinek 2022-ről van 52 Ft túlfizetése, amit 2023.07.13-án átvezet késedelmi pótlékra. A 2023.09.15-ei előlegre pedig részletfizetést kért.

• A könyvelésben a 2023.01.01-jei nyitó a 2023.05.31-ei 372.684 Ft (2022-re vonatkozó különbözet) mínusz a 2022.09.12-én keletkezett 52 Ft túlfizetés. Ez utóbbit a jobb oldalon a pénzforgalomnál látjuk az eredeti keletkezés dátumával. Tehát a könyvelésben a nyitó összeg 372.632 Ft.
• Az Önkormányzat 2023.07.13-án átvezeti a pótlékot, ez a pénzforgalom oldalon jelenik meg mínusz előjellel, a könyvelésben pedig a követel oldalon.
• A 2023.09.15-re előírt 1.730.868 Ft előlegre 6 havi részletfizetést kért és kapott az adózó. Így az önkormányzat az előleget törölte 2023.10.04-én, és újra előírta 6 havi részletben (6*288.478 Ft). Külön nehézség az értelmezés során, hogy mivel a bevallás alapján már előírták a 2024.03.18-ai előleget, az előleg törlés ez a tétel után következik, de 2023(!).10.04-ei dátummal. Illetve a következő sorokban a 6 havi részletek esedékessége. Tehát az előírások NEM az esedékesség dátuma szerint szerepelnek, hanem amilyen sorrendben az önkormányzat felkönyvelte azokat.
• Az adózó 2023-ban 3 havi részletet befizetett (3 * 288.478 Ft-ot)
• A 2023-ra lekért iparűzési adó folyószámlán a szövegesen kiírt számlaegyenleg: 1.895.118 Ft tartozás. Ez viszont tartalmazza a 2024-ben esedékes 3 havi részletet és a 2024.03.18-ai adóelőleget (1.029.684 Ft-ot) is.
• Valójában az önkormányzat felé az adózónak 2023.12.31-én nincs tartozása.
• A könyvelésben pedig mielőtt a 2023. évi iparűzési adó előírásra kerülne, a következő egyenleget látjuk: Tartozik oldalon 1.193.934 Ft. Ez megegyezik a márciusi előleg és a 3 havi részlet összegével.

• Tételezzük fel, hogy a 2023. évi tényleges iparűzési adó összege 2,5 millió Ft. Mennyi lesz a könyvelésben az egyenleg, és mit kell befizetni 2024.05.31-ig?
  • A könyvelés szerinti egyenleg meghatározása egyszerű: 2.500.000 – 1.193.934 = 1.306.066 Ft kötelezettség.
  • Az önkormányzatnak utalandó összeg 2024.05.31-ig: 2.500.000 – 328.500 – 6*288.478 = 440.632 Ft.
  • A helyzet pedig bonyolódna, ha 12 havi részletfizetése lett volna: a 2024.05.31-ei különbözet ugyanúgy 440.632 Ft lenne attól függetlenül, hogy még 2024. szeptemberig fizetné a 2023. 2. félévi előleg részletét (ekkor havi 144.239 Ft lenne a részlet).

Végül egy kis segédlet 🙂

Használok egy egyszerűsített adókalkulációs táblázatot az iparűzési adó folyószámla egyeztetés során. Ebbe beírom a fő adatokat, és kiszámolja az iparűzési adót, a HIPAK-ban feltüntetendő előlegeket, a főkönyvi számla egyenlegét. Ugyanezt használom a TAO / KIVA kalkulációhoz és eredménytervezéshez, mikor már minden más könyvelve és egyeztetve van. Az év végi zárás folyamatáról külön cikket írtam. Az én kalkulátoromban ilyen az iparűzési adó rész:

Ahogy látszik is a főbb kategóriák vannak benne, de azoknál hatékony segítség (500M Ft-ot meghaladó árbevétel esetére már nem használható, vagy IPA megosztás esetén mást használok). Ha érdekel ez a kalkulációs segédtábla, akkor a Kapcsolat menüben írj üzenetet több infóért, és az IPA-TAO-KIVA-eredmény kalkulátoromat, amiben a fenti tábla is szerepel jelképes 990 Ft + ÁFA-ért elküldöm neked 🙂

Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból, vagy kövesd Facebook oldalamat.

Heti rendszerességű hírlevelemben pedig további rövid érdekességek, figyelemfelhívó gondolatok szerepelnek. Iratkozz fel, ha nem szeretnél lemaradni róla! Egy meglepetés ajándék is vár rád 🙂