Szünetelő egyéni vállalkozók járulék és SZJA szabályai

A szünetelő egyéni vállalkozók járulék és SZJA szabályai számtalan módosuláson estek át a 2023-2024-es évben. Ezek többsége azzal van összefüggésben, hogy a szünetelés mikor kezdődik, vagy a szünetelés előtt teljesített szolgáltatások ellenértéke mikor folyik be. Ezen felül pedig módosultak a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok is.

Szünetelő egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettségei

A szünetelés bejelentésével kapcsolatosan változatlanok a szabályok: a Webes Ügysegéden keresztül kell indítani, mely lehet előre mutató is. Időtartamában sincs változás, minimum 1 hónap, maximum 3 év lehet. Ami változatlan még:

• A tételes költségelszámolást (VSZJA) és az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a szünetelést a xxT1041-en is jelenteni kell (mind a kezdetét, mind a végét)
• KATA-s EV-nek induláskor sem kell beadnia a xxT1041-et, így a szünetelés kezdetét és végét sem kell bejelentenie ezen a nyomtatványon
• Továbbra sincs soron kívüli bevallási kötelezettség a szünetelés miatt a 2023.július 15-e után esedékes járulék bevallás esetén.
• Nincs járulékbevallási kötelezettség arra az időszakra, amikor az időszak teljes egészében szünetelt az egyéni vállalkozó (ne felejtsük el, hogy VSZJA esetén havi, átalányadózónál negyedéves kötelezettség van az xx58-as bevallás tekintetében)

Szünetelő egyéni vállalkozók járulékfizetése 2024-től

Bár már 2023 nyarán kihirdetésre került, de sokan csak 2024. januárban szembesültek a TBJ tv. 40 § (4) f) pontjában foglaltakkal. Miről is van szó? 2023. december 31-ig a szünetelés napjaira nem kellett figyelembe venni a járulékfizetési alsó határt.

Ez úgy módosult, hogy csak akkor mentesül a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ megfizetése alól, ha egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.

Átmeneti szabály, hogy a 2024. január elsején folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni. Így 2024-ben a 2023-ban kezdődő szünetelés záró napját tartalmazó hónapban még alkalmazandó az arányosítás.

Nézünk néhány példát a fentiekre. A példákban minden esetben főfoglalkozású EV-ről van szó, aki a minimálbér (2024-ben 266.800 Ft/hó) után köteles járulékot fizetni. A szociális hozzájárulási adó esetében pedig adóalapon a minimálbér 112,5 %-át, vagy annak arányos részét értem.

1. Szünetelés időtartama: 2023.12.05 – 2024.01.20
   • Mivel a szünetelés 2023-ban indul, így a 2023. december 31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni, tehát:
   • 2023. decemberben: a járulékalap 2023.12.01-2023.12.04-ra a minimálbér 4/30-ad része
   • 2024. januárban: 2024.01.21-2024.01.31 időszakra a minimálbér 11/30-ad része a járulékalap
2. Szünetelés időtartama: 2024.01.12 – 2024.02.25
   • Ebben az esetben, mivel sem januárban, sem februárban nem szünetel a hónap teljes egészében, így januárra és februárra is meg kell fizetni legalább a minimálbér után a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót.
3. Szünetelés időtartama: 2024.01.12 – 2024.03.25
   • 2024. januárra nem lehet alkalmazni az ún. harmincadolási / arányosítási szabályt, mert 2024-ben indult a szünetelés. Így januárra legalább a minimálbér után meg kell fizetni a TBjárulékot és a szochot.
   • 2024. februárban a hónap teljes egészében szünetel, így mentesül a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetés alól.
   • 2024. márciusban pedig szintén a teljes hónapra vonatkozóan meg kell fizetni a minimálbér utáni járulékot és adót.

Egészségügyi szolgáltatási járulék szünetelés alatt

Azt a szabályt már senkinek nem kell bemutatni, hogy az egyéni vállalkozó amennyiben szünetel és nincs egyéb biztosítási jogviszonya, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot (eü szolg. járulék) kell fizetnie maga után. Méltán vetődhet fel a kérdés, hogy ha a szünetelés ellenére a teljes hónapra vonatkozó járulékokat meg kell fizetni, akkor ez érinti-e az eü szolg. járulék fizetésének kezdeti időpontját?

Sajnos, ha a 2024-ben induló szünetelés hónap közben kezdődik és / vagy ér véget, akkor a teljes havi járulékfizetés okán NEM mentesül-e az egyéni vállalkozó a tört hónapokra eső egészségügyi szolgáltatási járulék alól.

Nézzünk erre egy példát, hogy mindez mit is jelent a gyakorlatban?

Például valaki 2024.01.10-étől szünetel és nincs egyéb biztosítási jogviszonya, akkor januárra egyszer megfizeti

• a teljes hónapra a járulékfizetési alsó határra vonatkozó járulékot 49.358 Ft TBjárulék + 39.020 Ft szocho
• és pluszban 01.10-01.31 időszakra az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, tehát 22 nap * 380 Ft/nap = 8.360 Ft-ot is.
• Ez összesen minimálbér utáni fizetendőkkel számolva 49.358 Ft TBjárulék + 39.020 Ft szocho + 8.360 Ft eü szolg járulék = 96.738 Ft.

Ugyanennek a januári hónapnak a járuléka a tavalyi szabályok alapján mindössze 8.360 Ft eü szolg járulék + 26.513 Ft (TBjárulék+szocho) = 34.873 Ft lenne. Azt hiszem mindenki nevében mondhatom, hogy ez az adminisztráció csökkentésként aposztrofált új szabály igen drága mulatság lett hónap közben induló vagy végződő szünetelés esetén (jelen esetben kb 62.000 Ft-tal több adóterhet jelent csak a januári hónapot tekintve…).

Szünetelés alatt befolyt bevételek kezelése

Az egyéni vállalkozó a szünetelés alatt nem folytathatja a tevékenységét, de gyakori eset, hogy a szünetelés előtt elvégzett és számlázott tevékenység ellenértéke már a szünetelés időszaka alatt folyik be. Ezért nem mindegy, hogy ennek a bevételnek mi a sorsa, mikor és hogyan kell adózni utána.

Nem meglepő módon, itt is többféle esetre kell felkészülni annak függvényében, hogy mikor kezdődött a szünetelés, és mikor folyt be a bevétel. Ráadásul a változások eltérő hatály dátummal lépnek érvénybe a járulék bevallásra (és megfizetésre), és az SZJA-ra vonatkozóan… 🙁

Először nézzük SZJA szempontjából a szünetelés alatt befolyt bevételt.

Itt is találunk átmeneti szabályt, ami alapján akárcsak a járulékfizetési alsó határ esetén, a 2023. december 31-én fennálló szünetelés esetén még az eddigi szabályt kell alkalmazni.

• A 2023. december 31-én folyamatban lévő szünetelés esetén a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevétel,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése évében elszámolható vállalkozói költség.
  • Például: 2023. június 1-jén induló szünetelés esetén a 2023. májusban kiszámlázott szolgáltatás díja 2024. január 10-én folyik be. A szünetelés 2024. május 31-ig tart, az SZJA bevallás 2024. márciusban kerül benyújtásra. A 23SZJA bevallásban mint vállalkozói bevételt kell szerepeltetni az összeget.
• Amennyiben a bevétel az SZJA bevallás benyújtását követően folyik be, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A fenti szabály 2024.01.01-től:

• befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek
• igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek minősül.

Mindez számtalan újabb kérdést vet fel, hiszen vannak, akik akár több évig is szünetelnek. Ebben az esetben egy 2024-ben induló szünetelés esetén a 2025. nyarán még mindig tartó szünetelés alatt befolyó bevétel miatt a 2024-es SZJA bevallást önellenőrizni kell majd jelen tudásunk szerint…

Szünetelő egyéni vállalkozók járulékfizetését is érinti ez a szabály.

Ahogy említettem, eltérő hatály dátummal járulék szempontjából már 2023.09.01-től (!) kell alkalmazni azt, hogy a szünetelés alatt befolyt bevétel a szünetelést megelőző napon lesz járulékalap. Ez az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében azt jelenti, hogy a szünetelés alatt befolyó bevételt a szünetelést megelőző napra kell elszámolni. Amennyiben ez nem a szünetelés kezdetének negyedévében történik, utólag önellenőrzés benyújtása szükséges.

Például 2023. szeptember 10-től szünetelő átalányadózó egyéni vállalkozó október 20-án (még mindig szünetel) kapja meg a szünetelés előtt kiállított számla ellenértékét. Ebben az esetben a 2023. III. negyedévre vonatkozó ’58-as bevallást önellenőrizni szükséges.

2023. szeptember 1-je előtt a szabály még az volt, hogy a szünetelés ideje alatt befolyt bevételt figyelmen kívül kellett hagyni a járulékalapok göngyölítése során, így az nem képezett sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó alapot. Mindössze az SZJA bevallásban kellett szerepeltetni, és így a szünetelés alatt befolyó bevétel után mindössze SZJA fizetési kötelezettség keletkezett.

Mint látható nagy odafigyelést kívánnak a fenti szabályok már a 2023-as évről benyújtásra kerülő SZJA bevallások tekintetében, de érdemes a zárlati munka során a járulék bevallásokban szereplő adatok helyességének ellenőrzése is.

Azt pedig már csak röviden említem meg, hogy 2024-től ha az egyéni vállalkozó az adott adóévben 181 napot el nem érő egybefüggő időtartamban szünetelteti a vállalkozását, akkor a szünetelés miatt nem szükséges iparűzési adóbevallást beadnia. Persze itt is kérdés, hogy ha meghaladja a 181 napot, akkor milyen határidővel kell teljesíteni a bevallást…?

Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból, vagy kövesd Facebook oldalamat.

Heti rendszerességű hírlevelemben pedig további rövid érdekességek, figyelemfelhívó gondolatok szerepelnek. Iratkozz fel, ha nem szeretnél lemaradni róla! Egy meglepetés ajándék is vár rád 🙂