Három gyermeket nevelő anyák SZJA kedvezménye

Hatalmas az érdeklődés a három gyermeket nevelő anyák SZJA kedvezményével kapcsolatban, mely 2025. október 1-től lép életbe. Ennek az új kedvezménynek a szabályrendszere nagyban egyezik a NÉTAK-ból ismert szabályokkal, így számos értelmezési kérdés már ismert. Ugyanakkor az élet sokszínűsége miatt rengeteg kérdés merül fel, ezeket igyekszem példákkal bemutatni.

Jogszabályi háttér és rövid ismertető

Bár SZJA kedvezményről van szó, de a három gyermeket nevelő anyákra vonatkozó szabályokat nem csak az SZJA törvényben kell keresnünk. A 2025. évi XV. törvény rendelkezik a kapcsolódó részletszabályokról.

Először nézzük meg, hogy ki minősül három gyermeket nevelő anyának (minden szónak jelentősége van):

• Az a nő, aki
• vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként
• az általa nevelt gyermek után
  • családi pótlékra jogosult, VAGY
  • családi pótlékra már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül jogosult volt (ideértve azt a gyermeket is, aki után az anya családi pótlékra jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg), ÉS
• ezen gyermekek száma 3.

Fontos: a meg nem született (vetélés), illetve halva született gyermek nem vehető figyelembe!

Néhány speciális eset, amikor a gyermek után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a gyermekek létszámába mégis beszámít (egy tekintet alá esik azzal, aki után az anya családi pótlékra jogosult):

• Aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
• akire tekintettel az anya VAGY a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de
  • legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében
  • összesen fennállt, feltéve hogy
  • a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az előző pontban foglaltak teljesülnek (fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül).

Nézzünk pár egyszerű példát a jogosultakra:

• saját háztartásában neveli a 6, 9, 12 éves vér szerinti gyermekeit
• három gyermeket szült, ebből kettőt felnevelt (már felnőttek), egy elhunyt
• kettő gyermeket szült és nevel jelenleg valamint korábban örökbe fogadta a férje 3 éves kislányát, aki 24 évesen költözött el az anyai házból.

Három gyermeket nevelő anyák SZJA kedvezményének időbeli hatálya

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye első alkalommal a 2025. szeptember 30. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmekre, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető.

Ez azt jelenti, hogy a 2025. szeptemberre vonatkozó, 2025. október 10-éig kifizetendő munkabérek esetén a kedvezmény még NEM érvényesíthető! Munkabér esetén azok a három gyermekes anyák, akik adóelőleg nyilatkozatot adnak le a munkáltatójuknak, a 2025. októberi bérüknél, november elején tudják először érvényesíteni ezt a kedvezményt.

Amennyiben olyan három gyermekes anyáról van szó, aki már nem jogosult a családi adókedvezményre, akkor ez a kedvezmény (ha adóelőleg nyilatkozattal kéri a munkáltatójától) ténylegesen megjelenik a magasabb összegű nettó bér kifizetésekor.

Ugyanakkor amennyiben az édesanya még mindhárom gyermek után családi kedvezményre jogosult, akkor a munkabér összegétől függően lehet, hogy eddig is a teljes levont SZJA (15%) és társadalombiztosítási járulékra (18,5%) tudta érvényesíteni a családi kedvezményt. Ebben az esetben eddig is a bruttó munkabér összegével megegyezett a nettó kifizetett munkabér összege, így nem lesz magasabb az októberre kifizetett nettó bér összege.

Nézzünk a fentiekre két példát:

1. 55 éves, 3 gyermekes anyának minősülő nő havi bruttó munkabére 400.000 Ft/hó. Munkabéréből semmilyen adókedvezményt nem érvényesít. A 2025. szeptemberi kifizetett nettó munkabére 266.000 Ft. Amennyiben októberben adóelőleg nyilatkozatot ad le a munkáltatójának, akkor a béréből SZJA-t (60.000 Ft) nem vonnak, így a kifizetendő nettó munkabére 326.000 Ft-ra emelkedik.
2. 45 éves, 3 gyermekes anyának minősülő nő havi bruttó munkabére szintén 400.000 Ft/hó. Mindhárom gyermeke után még jogosult családi pótlékra, így még év elején nyilatkozott a családi kedvezmény érvényesítéséről 3 fő után. Ebben az esetben jelenleg is a teljes bruttó fizetését megkapja az édesanya nettó kifizetett bérként, mivel a levont adók összegénél (134.000 Ft) magasabb a családi adókedvezmény adóban kifejezett értéke (148.500 Ft). A fel nem használt összeget megoszthatja vagy közösen érvényesítheti más jogosulttal.

Ezekben az esetekben érdemes átszámolni, hogy miként érdemes a kedvezményeket átcsoportosítani a felek között adóoptimalizálási célból (pl. SZJA-ból érvényesíthető adójóváírás önkéntes pénztári befizetések után)

A fentiek miatt fontos megjegyezni, hogy az SZJA kedvezmények sorrendje 2025.07.01 után így 2025.10.01-től is változik. Az új adóalap-kedvezmény minden más kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető a NÉTAK-kal együtt.

Mikor nyílik meg, és mikor veszik el a jogosultság a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére?

• A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján három gyermeket nevelő anyának minősül, DE legkorábban 2025.10.01-jén. A jogosultság teljes hónapra vonatkozik, így ha adott hónapban akár csak 1 napig jogosult, akkor egész hónapra érvényesítheti a kedvezményt.
• Megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Nézzünk erre is pár példát:

• Ha egy édesanya három iskolás gyermeket nevel, akkor a jogosultság kezdete 2025. október 1-je.
• Ha a kétgyermekes édesanyának november 7-én megszületik a harmadik gyermeke, akkor november 1-től jogosult a kedvezményre.
• Ha a szülők saját háztartásukban nevelik a 6, 9, 12 éves gyermekeiket, majd elválnak decemberben és az apához kerül a 6 éves gyermek. Ekkor az édesanya december 31-ig jogosult a kedvezményre.

Milyen jövedelmekre érvényesíthető a három gyermeket nevelő anyák adókedvezménye?

A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye a következő jövedelmekre érvényesíthető:

A bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, például:

• a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemre,
• az adóköteles társadalombiztosítási ellátásra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátásokra,
• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, álláskeresési segélyre, keresetkiegészítésre, keresetpótló juttatásra, és álláskeresést ösztönző juttatásra;
• a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelmére;
• az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítésre (keresetpótló járadékra), 
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazására,
• a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját),
• a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelemre,
• a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéért adott juttatásra,
• a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (például igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) tevékenységének ellenértékeként kapott juttatásra,
• az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység ellenértékeként kapott juttatásra, 
• nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelemre,   
• az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelmére,
• az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelemre.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül:

• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre, egyéb jövedelemre – a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem érvényesíthető.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a több gyermeket nevelő anyák kedvezménye alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

Például : egy három gyermeket nevelő édesanya fali, ajtó- és asztali dekorációs koszorúkat készít vállalkozásoknak megrendelésre. A bevétele januártól szeptember 30-ig 600 ezer forint, októbertől decemberig 400 ezer forint. Az egész éveben felmerült összes költség 500 ezer forint, így a jövedelem (600 000+400 000– 500 000 =) 500 000 forint.

Ezt a jövedelmet a bevételek arányában meg kell osztani:

• Adóköteles jövedelem: 500 000/1 000 000 x 600 000 = 300 000 forint.
• a kedvezmény alapját képezi 500 000/1 000 000 x 400 000 = 200 000 forint

Milyen jövedelmekre nem érvényesíthető a kedvezmény?

A leggyakrabban felmerülő jövedelem típusok közül, a következőkre nem érvényesíthető a három gyermeket nevelő anyák adómentessége:

• Külön adózó jövedelmekre, mint pl. osztalék, ingatlan értékesítés, kamat
• Bérbeadásból származó jövedelem
• Egyéb jövedelemre
• A végkielégítés törvény szerinti mértékét meghaladó összege
• KATA-s bevétel (mivel ebből nem történik SZJA levonás)
• Kapott cafeteria juttatások (azok adóterheit a kifizető viseli).

Családi pótlék fogalma körüli bizonytalanság

2025. június 20-ától lépett életbe az SZJA törvény 3§ 64. pontjában a családi pótlék pontosított fogalma, mely szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlékot kell érteni rajta.

A szakma 2 részre szakadt azzal kapcsolatban, hogy az 1999 előtti családi pótlék jogosít-e az adómentességre.

• Egyik tábor szerint az 1999 előtt szerzett családi pótlék jogosultságok a törvény szövege szerint már nem számítanak. A Cst. 1999-es hatálybalépéskor az átmeneti rendelkezésekben nem történt fogalmi egyesítés a korábbi családi pótlékokra vonatkozóan, de 1999 előtt amúgy jelentős eltérés volt a családi pótlék jogosultságok részletszabályai terén.
• A másik tábor szerint nem volt cél az idősebb édesanyák kizárása, majd legfeljebb egyértelműsítik az átmeneti szabályokat pl. az őszi adócsomagban.

Ennek hatására az NGM és a NAV is kiadott egy közleményt, mely szerint a fenti családi pótlék fogalom nem jár az SZJA mentes édesanyák (négy vagy több gyermeket nevelők, három gyermeket nevelő anyák) körének szűkülésével.

Én a következő példáknál ezek alapján fogok eljárni és válaszolni.

Jogosultsághoz kapcsolódó példák

Mozaik családos példák

A három gyermeket nevelő anyák kedvezményére vonatkozó adminisztrációs kérdések

Amennyiben a NAV is ad ki gyakran ismételt kérdéseket, akkor azokkal frissítem majd a cikkemet.

Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból, vagy kövesd Facebook oldalamat.

Heti rendszerességű hírlevelemben pedig további rövid érdekességek, figyelemfelhívó gondolatok szerepelnek. Várlak szeretettel olvasóim között 🙂