Az ingóság értékesítés adózása

Az emberek többségének általában nem fordul meg a fejében, hogy ha eladja valamilyen használt dolgát, akkor az után esetleg adózni kellene. Ha fel is merül a gondolat, akkor elhessegeti, hiszen hallott már valakitől valamikor valamilyen 600 ezer forintos határról, és egyébként is érzése szerint biztos nem keresett ennyit néhány “apróság” értékesítésével. Nézzük mennyi mindenre kell(ene) figyelni az ingóság értékesítés adózása során. Ez egy kicsit félvállról vett, de néhány részletében annál több olyan “banánhéjat” rejtő dolog amin könnyen elcsúszhat az adózásunk.

Az ingóság értékesítés adózása mikor adómentes?

Van egy jó hírem: a felvezetésben emlegetett 600 ezer forint az SZJA törvényben is szerepel. Az 58§ (9) bekezdés értelmében nem kell jövedelmet megállapítani az ingóság értékesítése után, amennyiben annak összege az év során összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ekkor bevallási kötelezettségünk sem keletkezik. Mindez akkor igaz, ha nem gazdasági tevékenység keretében történt az értékesítés.

Ennek értelmezéséhez először nézzük meg a leírásban szereplő egyes fogalmakat.

Mi az ingóság fogalma?

De egyáltalán mi számít ingóság értékesítésnek? Szintén az SZJA törvényben (3§ 30. pont) találjuk meg rá a választ: minden ami nem ingatlan, kivéve a pénzeszközt (pl. pénz, valuta), értékpapírt (részvény, kötvény), a betakarítatlan termést, terményt. Ez utóbbi kettőt vagy mezőgazdasági őstermelésből vagy egyéni vállalkozói jövedelemként vagy pedig önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni a bevallásban.

Mit jelent a gazdasági tevékenység?

Miért is fontos ezzel a fogalommal is foglalkozni? Mivel más adózási szabály vonatkozik az ingóság értékesítésére, ha azt gazdasági tevékenység keretében végezzük. Az Szja tv. 3. § 46. pontja szerinti megfogalmazásban a gazdasági tevékenység: “valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”

Az ingóság értékesítés adózása: szükségünk van a belőle származó jövedelem megállapítására.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a téged, mint magánszemélyt (az az átruházót) terhelő igazolt költségeket.

Először is nézzük meg, hogy mi a bevétel?

Tágabb fogalom, mint amire elsőre gondolnánk 🙂

• elsődlegesen az eladási ár,
• de ha pl. elcseréltük az adott ingóságot valami másra, akkor a cserébe kapott dolognak a csere időpontjában meghatározható piaci értéke. 
• Az is előfordulhat, hogy egy ingóságot a cégtulajdonos a saját cégébe mint apportot szolgáltat be. Ebben az esetben is ingóság értékesítésről beszélhetünk, ahol a vagyontárgynak a társasági szerződésben, vagy más hasonló okiratban meghatározott értéke lesz, és ezt kell bevételnek tekinteni.

Melyek az igazolt költségek?

• a megszerzésre fordított összeg:
  • a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti összeg
  • cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben meghatározott érték
  • Öröklés esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték
  • ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alapjául szolgáló érték
  • Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében a vámkiszabás alapjául szolgáló érték, vagy ha nem történt vámkiszabás, a forintra átszámított számla szerinti érték
  • műalkotás, régiség ajándékozással történő szerzése esetén az átruházásból származó bevétel 75%-a, vagy az az igazolt összeg, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne
  • Ha a megszerzésre fordított összeg az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ez a legegyszerűbben alkalmazható módszer.
• az értéknövelő beruházások: akkor nevezhetünk egy számlával vagy egyéb névre szóló bizonylattal igazolt kiadást értéknövelő beruházásnak, ha a következő feltételeknek megfelel:
  • az ingóság eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy
  • az átruházást megelőző 12 hónapon belül az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt.
    • Például: valaki értékesíteni kívánja használt autóját, akkor értéknövelő beruházásként veheti figyelembe azt az autószerelői számlát, amely azt igazolja, hogy fél évvel korábban motort cseréltek az autóban. Ennek feltétele, hogy a számla összege meghaladja az autó eladási árának 5 százalékát, azaz, ha az autót 2 millió forintért adják el, a számlán 100 ezer forintnál magasabb összegnek kell szerepelnie.
• az átruházással kapcsolatos kiadások. Ezekről nincs tételes felsorolás, de ilyen lehet a hirdetés költsége, esetleg illeték, vám. Itt is igaz, hogy névre szóló igazolás szükséges róla.

Mikor nem kell az ingóság értékesítés adózásához jövedelmet megállapítani?

Mielőtt nekiállunk a korábban bemutatott jövedelem meghatározásához, érdemes végig gondolni, hogy a következő esetek vonatkoznak-e ránk. Ha bármelyik állítás igaz, nem kell jövedelmet megállapítanunk, és azt bevallani sem.

• az adóévben megszerzett összes bevétel a 600 ezer forintot nem haladja meg
• Az ingóság értékesítéséből származó bevételt az adósságrendezésről szóló törvényben szabályozott, bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján teljes egészében a tartozásaid megfizetésére fordítottad
• Ha fémhulladékot kifizetőnek (pl. méhtelep) adsz el, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek, de ilyen esetben az adót a kifizető vonja le, és téged más adókötelezettség nem terhel, így ezt a jövedelmet nem is kell bevallani. Jó hír, hogy ebben az esetben még az adómentes 600 ezer forintos bevételi határba sem számít be a bevétel. 
• A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által felvásárlónak való értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló megállapítja és levonja, majd bevallja és megfizeti. Ezt vételi jeggyel tudod igazolni, és ezt sem kell figyelembe venni a 600 ezer forintos bevételi határnál.
•  + 1 ráadás, de ez kakukktojás: ekkor megállapítjuk a jövedelmet, de ha az nem haladja meg a 200 ezer forintot, akkor szintén nem kell szerepeltetni a bevallásban, és adót sem kell fizetni utána.

Például: eladjuk a konyhabútorunkat gépekkel együtt 700 ezer forintért. Mivel a bevétel nagyobb, mint 600 ezer forint, és nem ismert a beszerzési ára, így a jövedelem a bevétel 25%-a lesz, 175 ezer forint. Mivel ez 200 ezer alatt van, nem valljuk be és adózni sem kell utána.

Ha a fenti mentesítő szabályok közül sajnos egyik sem vonatkozik ránk, akkor elérkeztünk a tényleges adófizetési kötelezettség megállapításához.

Az ingóság értékesítés adózása során a következő lépés a jövedelem adójának kiszámítása

Általánosságban elmondható, hogy az SZJA fizetési kötelezettségünk a jövedelem 200 ezer forint feletti részének 15 %-a lesz. A teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adója 30 ezer forinttal csökkenthető (200 ezer adómentes jövedelem * 15 % = 30 ezer).

A korábbi példát módosítsuk annyiban, hogy 900 ezer forintért adjuk el a gépesített konyhabútorunkat. A jövedelem 900 ezernek a 25%-a lesz, 225 ezer forint. A bevallásban jövedelemként a 225 ezer forint teljes jövedelmet kell feltüntetni, melynek adója 33.750 Ft lenne, de ebből levonható 30.000 Ft, így a ténylegesen fizetendő összeg 3.750 Ft lesz.

Vannak esetek, amikor bár ingóság értékesítés történik, az adó megállapítása mégsem az általános szabályok szerint történik:

Önálló tevékenységből származó jövedelem lesz:

• ha valaki saját maga által készített terméket értékesít, vagy
• rendszeresen, gazdasági tevékenység keretében történik az ingóság értékesítése.
• Ekkor bár az ingóság értékesítésére vonatkozó szabályok vonatkoznak az ebből származó jövedelemre, de mégis önálló tevékenységből származó jövedelemként kell a bevallásban (SZJA bevallás A lap 13.sor) feltüntetni. A csavar pedig: ebben a sorban szereplő jövedelem után szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, mely költségként nem számolható el. Ebben az esetben alkalmazható az a szabály, hogy a korábbiak alapján számított jövedelem 89 százaléka után fizetik a személyi jövedelemadót (15%) és a szociális hozzájárulási adót (13%).

Például: valaki azért vásárol ruhákat, hogy azt eladja, tehát nem a saját gyereke által használt ruhát adja el. Itt is az előzőek szerint megállapítjuk a jövedelmet, amely legyen szintén 225 ezer forint. A 225.000 Ft 89 %-a lesz az adók alapja, tehát 200.250 Ft után kell megfizetni a 15% SZJA-t (30.038 Ft) és a 13 % szociális hozzájárulási adót (26.033 Ft)

Egyéb összevonás alá eső jövedelem lesz:

A szerződéskötés időpontjában érvényes piaci árnál nagyobb vételár esetén a piaci árat meghaladó bevétel. Ezt az SZJA bevallás A lap 19. sorban kell feltüntetni. Tehát a szokásos piaci értékig a normál szabályok szerint állapítjuk meg a jövedelmet és annak adóját, a piaci ár feletti részre pedig az előző pont szerint a jövedelem 89 százaléka után kell megfizetni a 15 % SZJA-t és a 13% szociális hozzájárulási adót.

Például: adott magánszemély vásárol egy autót 2 évvel ezelőtt, amit most elad. A vásárláskor jó üzletet kötött, azóta pedig ennek a típusú autónak nagy a piaci kereslete, így a korábbi vételár felett plusz 1M Ft-tal el tudja adni. Igaz, hogy az autó piaci értéke az eladáskor annyi, mint amennyiért 2 éve vásárolta, de a vevő hajlandó érte a piaci árnál többet fizetni. Ebben az esetben a piaci árral szemben a 2 évvel ezelőtti vételár szerepel mint igazolt költség, és a jelenlegi piaci árig, nem keletkezik adófizetés, mivel a jövedelem nulla. Viszont a piaci ár feletti 1M Ft 89%-a után meg kell fizetni a 15 % SZJA-t (133.500 Ft) és a 13 % szociális hozzájárulási adót (115.700 Ft).

Abban az esetben, ha az ingóság értékesítés adózása során összevonandó jövedelem keletkezik, akkor az SZJA kedvezmények sorrendjének figyelembevételével, illetve más kedvezményezettel történő megosztás vagy közös érvényesítés esetén a fizetendő adóteher akár nullára is csökkenthető. Ehhez mindenképpen érdemes könyvelő vagy adótanácsadó segítségét kérni.

Remélem sikerült mélységében bemutatni eme egyszerű dolognak a bonyolultságát.

Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból.