Alanyi adómentesség választása: NAV GYIK

Az alanyi adómentesség választása az értékhatár 2025-ös emelésével kiemelt figyelmet kapott, előző írásomban ezzel foglalkoztam. Azóta 2 NAV közlemény jelent meg a témában: az egyik pár nappal a rendelet megjelenése után január 29-én, a másik pedig a napokban. Hogy pontosan mikor az nem derült ki a számomra, mert ez NEM jelent meg a NAV főoldalán a hírfolyamban…

A következőkben a gyakran ismételt kérdések (GYIK) következnek valamint az arra adott NAV válaszok. Ruszin Zsolt a Fairconto Zrt részvényese véleményezte ezeket a válaszokat, melyet az egyes válaszoknál szintén megjelenítek.

1. Hogyan és milyen nyomtatványon lehet választani az alanyi adómentességet? E-papíron van erre lehetőség?

Az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatot a NAV által közzétett, a vállalkozási formának megfelelő bejelentő-, változásbejelentő lap (25T101, 25T101E, 25T201, 25T201T, 25T201CSZ, 25T201TSZ) F lapján, vagy az adott adatlapot helyettesítő ONYA-szolgáltatással lehet megtenni, feltüntetve a választás visszamenőleges, 2025. január 1-jei hatályát. E-papíron nyilatkozni nem lehetséges.

2. Milyen határidők vonatkoznak az alanyi adómentesség választásának bejelentésére?

Az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozat megtételére (bejelentésre) 2025. február 28-áig van lehetőség az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló, 2025. január 26-ától hatályos 5/2025. (I.25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 4. §-a alapján.

Kiegészítés: Kijavítási kérelemmel 2025.02.28 után is választható, ha a 18 millió Ft-os alanyi adómentesség választásának feltételei fennállnak.

3. Csak egyéni vállalkozókra vonatkozik az alanyi adómentesség új értékhatára, vagy társaságokra, civil szervezetekre, alapítványokra is? Esetleg csak a kataalanyok esetében lehet választani az új értékhatár mellett az alanyi adómentességet?

A megemelt, 18 millió forintos értékhatár minden adóalanyra, így az egyéni vállalkozók mellett többek között a társaságokra, civil szervezetekre, alapítványokra és a kataalanyokra is vonatkozik.

4. Annak is kell nyilatkoznia, aki jelenleg (2025-ben) alanyi adómentes?

Ha az adóalany a Korm.rendelet kihirdetését megelőzően alkalmazandó szabályoknak [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előírásainak] megfelelően alanyi adómentességet választott 2025. évre, akkor az értékhatár emelésével összefüggésben teendője nincs, a továbbiakban a 12 millió forintos értékhatár helyett a 18 millió forintos értékhatárt szükséges figyelnie. Tehát annak az adóalanynak, aki jelenleg már alanyi adómentes, nincs nyilatkozattételi kötelezettsége.

5. Figyelembe kell-e venni a kétéves szabályt az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatnál?

Ha az adóalany belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2024. naptári évben ténylegesen, sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintot, akkor a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése alapján nem kell alkalmazni az Áfa tv. értékhatár-átlépéssel kapcsolatos visszatérést korlátozó szabályát (az Áfa tv. 191. § (3) bekezdését), vagyis az alanyi adómentesség 2025. évre akkor is választható, ha az adóalany 2023. vagy 2024. évben átlépte az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát.

6. Aki 2024-ben átlépte a 12 milliós értékhatárt, de 2025-ben várhatóan nem fogja, az nyilatkozhat-e az alanyi adómentesség választásáról?

Igen, de csak akkor, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték összesített összege 2024. évben nem haladta meg a 18 millió forintot.

7. Az adózó 2024-ben azért nem tett bejelentést az alanyi adómentesség választására, mert a 12 milliós értékhatárt várhatóan meghaladja 2025-ben. Feléledt-e számára is a választási lehetőség, ha a 18 millió Ft-ot sem 2024-ben ténylegesen, sem 2025-ben várhatóan nem éri el?

Ha az adóalany azért nem választotta az alanyi adómentességet 2024. december 31-éig megtett nyilatkozatával 2025-re, mert a várakozásai szerint a 2025. évi bevételei meghaladják a 12 millió forintot, élhet az alanyi adómentesség választásának lehetőségével 2025. évre, feltéve, hogy a bevételei 2024-ben nem haladták meg a 18 millió forintot, és észszerű várakozása van arra, hogy 2025-ben sem fogják meghaladni a 18 millió forintot.

8. Az adóalany választhatja-e visszamenőleg az alanyi adómentességet, ha nem lépte át az 12 millió forintos értékhatárt, csak az év végén elfelejtett bejelentkezni?

A Korm.rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében nincs akadálya, hogy az az adóalany is nyilatkozatot tegyen 2025. február 28-áig az alanyi adómentesség 2025. évre történő választásáról, aki ezt a nyilatkozatot az Áfa tv. rendelkezései alapján már 2024. december 31-éig is megtehette volna, de elmulasztotta.

9. Aki 2024-ben az általános szabályok szerint adózott, annak a 18 milliós értékhatár számításánál a nettó vagy a bruttó ellenértéket kell alapul vennie?

Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdésében, illetve a Korm.rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott ellenérték alatt áfa nélkül számított ellenértéket (vagyis a nettó ellenértéket) kell érteni, mely ellenérték az Áfa tv. 65. §-a alapján az adó alapja.

10. A változásbejelentő lapon kell-e jelölni a , kijavítási kérelem” kódkockát?

Figyelemmel arra, hogy az alanyi adómentesség 2025. évre történő választására vonatkozó, 2025. február 28-áig megtehető nyilatkozat nem az Áfa tv. 257/F. §-án alapul (nem a korábban elmulasztott választás pótlása történik meg az adóalany által egyébként követett adózási gyakorlatnak megfelelendő), hanem a Korm.rendelet előírásain, ez a nyilatkozat nem minősül kijavítási kérelemnek, így ez esetben a változásbejelentő lapon nem kell jelölni a kijavítási kérelem kódkockát.

11. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó tehet-e alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatot 2025. február 28-áig?

Sem az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) adóköteles tevékenység szünetelésének következményeit szabályozó 15. §-a, sem az Áfa tv. nem zárja ki, hogy az adóalany a szünetelés alatt alanyi adómentességet válasszon, következésképpen a Korm.rendelet 4. §-a szerinti nyilatkozat is megtehető a szünetelés alatt. Tehát az adóköteles tevékenység szünetelése nem akadálya az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozat megtételének.

Megjegyzés: Szünetelés alatt tilos az egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot szerezni, új kötelezettséget vállalni (Evectv. 18.§ (3)).

12. Jogvesztő határidő-e 2025. február 28-a? Ha az adóalany nem nyilatkozik február 28-áig, akkor már csak a következő évtől választhat alanyi adómentességet?

A 2025. február 28-ai határidő nem jogvesztő határidő, így, ha az adóalany önhibáján kívül elmulasztja e határidőt, és igazolási kérelmet terjeszt elő az arra vonatkozó szabályok szerint (adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 53. §), melynek a NAV helyt ad, a nyilatkozatot a határidőn túl is pótolhatja. Ha az adóalany a késedelmét nem tudja kimenteni, akkor csak 2026-tól lesz lehetősége alanyi adómentességet választani 2025. december 31-éig megtett nyilatkozatával.

Kiegészítés: Kijavítási kérelemmel 2025.02.28 után is választható a 18 millió Ft-os alanyi adómentességi határ.

13. Kell-e arányosítani annál a vállalkozónál, aki január végén alakult?

Az az adóalany, aki 2025. év közben kezdi gazdasági tevékenységét, a 18 millió forintos értékhatárt időarányosan veszi figyelembe, tekintettel az Áfa tv. 189. §-ára.

14. Az adóalany áfakódját illetően mi a pénztárgép átállásának időpontja?

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 45. § (1) bekezdése alapján, amennyiben az adóalany 44. § (2) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt adataiban (az adóalany neve, az adóalany adószáma, az adóalany székhelye) változás következik be, a NAV szervere az 5. mellékletben meghatározottak szerint módosítja a pénztárgépben az adóalany nevére, adószámára, székhelyére vonatkozó adatot.

Ennek megfelelően rövid idővel az adószám 9. számjegyének (áfakód) 2-ről 1-re történő módosítását követően automatikusan meg fog történni az adószám áfakódjának módosítása a pénztárgépekben. A módosítást követően a pénztárgéppel kiállított bizonylatok fejlécében az adószám már az 1-es áfakóddal fog szerepelni.

Az alanyi adómentesség választásától kezdve az adóalanynak, ha alanyi adómentes minőségében teljesíti az ügyletet, az A, B vagy C gyűjtők helyett az E gyűjtőt kell használnia.

15. A 2025-ben az általános szabályok szerint kibocsátott számlákat hogyan kell kezelni (módosítás/helyesbítés, érvénytelenítés/sztornózás)?

Ha az adóalany az alanyi adómentesség választását megelőzően bocsátott ki 2025. évre eső teljesítési időponttal számlát (ideértve a számlázóprogrammal, a nyomtatvány használatával és a pénztárgéppel kibocsátott számlát is) az általános áfaszabályok szerint, akkor e számlákat módosítani szükséges, kivéve, ha olyan ügyletet számlázott az adóalany, amely során nem járhat el alanyi adómentes minőségében (pl. tárgyi eszköz értékesítése). Egy adott számla módosítása végrehajtható egyetlen, számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával (módosító számla kibocsátásával), de az sem kifogásolható, ha az adóalany az eredeti számlát érvényteleníti (sztornózza), és kiállít egy új számlát a helyes adatokkal alanyi adómentesként (ez esetben az érvénytelenítő és az új számla együtt minősül a módosító okiratnak, így mindegyiken hivatkozni szükséges az eredeti számlára).

16. Hogyan fog eljutni a helyesbített/módosított számla a vevőhöz, mi a kiállító kötelezettsége?

A módosító számlát nem elégséges kiállítani, azt kibocsátani szükséges, ami magában foglalja az okirat (módosító számla) vevőnek történő eljuttatását is az egyébként szokásos módokon.

17. Szükséges-e a kiállított nyugtákat módosítani, mi a teendő velük?

Az adóalany által 2025. évben az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig (nyomtatvánnyal, pénztárgéppel vagy számítógéppel)kibocsátott nyugtákat módosítani nem szükséges, ezzel együtt az ilyen nyugtával kísért termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után adót megállapítani, bevallani és fizetni nem kell. Az olyan ügyletek esetén, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében (pl. tárgyi eszköz értékesítése) a bizonylatmódosítás kérdése fel sem merül.

Ruszin Zsolt kiegészítése: Mivel a nyugtákon az Áfa tv. 83.§-tól eltérő adómérték szerepel, azok sztornózása, helyesbítése kötelező. A NAV tehát erről valótlant állít, és ez még akkor sincs rendben, ha adminisztrációt kíván ezzel elhárítani. A sztornózást a pénztárgépen, vagy jegyzőkönyvben kell végrehajtani (lásd: 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 3. melléklet EC)).

18. Mi a teendője az általános szabályok szerint adózó vevőnek, ha az eladó számlája alapján a januári áfabevallásban levonásba helyezi az áfát, majd az eladó helyesbítő számlát küld neki, amely áfát már nem tartalmaz az eladó visszamenőleges alanyi adómentesség-választása miatt?

A vevő a levonható adóban keletkező különbözetet az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdés a) pontja szerint köteles elszámolni, azaz abban az adómegállapítási időszakban köteles a levonható adó csökkenését a fizetendő adót növelő tételként elszámolni, amelyben a módosító számla személyes rendelkezésére áll, de legkésőbb a módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban.

Megjegyzés: A vevő egyáltalán nem köteles elfogadni, hogy az Áfa tv. 153/C.§ szerinti helyesbítő számlát kap, azt visszautasíthatja és az államtól a jogalkotási törvénybe ütköző rendeletalkotás miatt kártérítést követelhet, ha a különbözetet mégis meg kívánják vele fizettetni. A vevő dönthet úgy is – amennyiben a teljesítés visszaszármaztatható – hogy az ügylettől részben vagy egészben eláll (Ptk. 6:60.§ (2)).

19. Érheti-e hátrány a vevőt az eredeti számla alapján levonásba helyezett áfa miatt, ha az eladó él az alanyi adómentesség visszamenőleges választásának lehetőségével?

Ha a vevő az alanyi adómentességet választó adóalany által kibocsátott számlát módosító számla kézhezvételét magában foglaló bevallási időszakban, de legkésőbb a módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napját magában foglaló bevallási időszakban korrigálja a korábban levont adót, adóhatóság ezzel összefüggésben nem fogja szankcionálni.

Lásd a 18. kérdéshez fűzött megjegyzést.

20. Számlák módosítása esetén az adóalanynak minden esetben vissza kell-e utalnia a vevő részére az áfa összegét?

Abban az esetben indokolt visszafizetni az áthárított adó összegét a vevő részére, ha az adóalany a korábban áfa áthárításával kibocsátott számlát alanyi adómentesre módosítja, és a felek az ellenértékről nettó és nem pedig bruttó módon állapodtak meg. Mindazonáltal, ha a felek eredetileg bruttó módon állapodtak meg, lehetőségük van arra, hogy közös megegyezéssel utólag módosítsák az ellenértéket. Ezáltal – közös megegyezés esetén – akár ilyen esetben is sor kerülhet az áfa visszafizetésére.

Megjegyzés: A felek közti jogviszonyról való találgatás nem a NAV feladata. Helyette azt kell közölni, hogy egy ügylet visszamenőleges jogalkotás miatt nem válhat terhesebbé, mert az TILTJA A TÖRVÉNY (Jat. 15-16/A.§).

21. Mindenképpen vissza kell-e adni az adóalanynak a vevő részére az áfát például abban az esetben, ha az áfa összege még a postaköltséget sem éri el?

A felek megállapodásának kérdése lehet, hogy ha egyébként az áfa a szerződés és a számlamódosítás alapján visszajár a vevőnek, a vevő arra abban az esetben is igényt tart-e, ha elhanyagolható összegről van szó. Egyebekben pedig az előző kérdésre adott válaszban foglaltak irányadóak, ha tehát a felek abban állapodnak meg, hogy az ellenértéket bruttó és nem pedig nettó összegnek tekintik, akkor a módosító számlát a megtartott összegnek megfelelően kell módosítani.

Kiegészítés: lásd a 20. pontban írtakat.

22. Az átmeneti időszakban (vagyis amikor az adóalany már bejelentette az alanyi adómentesség választását, de még nem dolgozták fel az adatlapot) kiállított számlákat hogyan kell kezelni, lehet-e már mentesen?

Az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatának a NAV-hoz történő benyújtásától kezdve már alanyi adómentes minőségében járhat el, a számlákat alanyi adómentesen bocsáthatja ki. A számla kibocsátása során a 2-es áfakódú adószám használandó mindaddig, amíg az adóalany az adóhatóságtól nem kap értesítést az adószáma módosításáról.

Megjegyzés: A NAV túl lassan frissíti az adószámot, a változtatás azonban visszamenőleges hatályú. Ugyanúgy, ahogy a székhelymódosítást a tényleges változás napjától és nem pedig a bejegyzés napjától kell használni, az adószámot is a hatályosság dátumától kell helyesen használni. Ezért a jó válasz az lett volna, hogy már a döntés pillanatában lehet használni az 1-es adószámot, akkor is, ha a bejelentés csak február végéig történik meg.

23. Az adózó vissza kíván lépni az alanyi adómentességbe, de már bocsátott ki több számlát, megteheti-e azt, hogy a már kibocsátott, áfát tartalmazó számláit nem módosítja, inkább bevallja és befizeti az adót?

A kérdéses számlák kibocsátásának időpontjában az adóalany nem volt alanyi adómentes, így az adott időpontban a számlák helyesen kerültek áfásan kibocsátásra (feltéve, hogy az Áfa tv. alapján az ügylet adóköteles, és az egyenes adózás alá tartozik). Az alanyi adómentesség visszamenőleges választása miatt azonban egy olyan helyzet áll elő, hogy a számlák már nem felelnek meg az Áfa tv. előírásainak, következésképpen azokat módosítani kellene.

Ebből következően nem szabályos, ha az adóalany valamilyen okból úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg. Ha mégis így jár el, akkor viszont az Áfa tv. 147. § (1) bekezdése alapján az áthárított adót meg kell fizetnie (e rendelkezés szerint az Áfa tv. egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki a számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntetett fel), ezzel együtt a levonás joga – az alanyi adómentességre tekintettel – nem illeti meg.

Megjegyzés: Súlyos jogalkotási hiba, hogy a visszamenőleges hatályú rendelet nem tartalmazott átmeneti szabályozást, rendezendő a felmerült kérdéseket. A rendeletnek tartalmaznia kellett volna lehetőséget az időszaki áfa bevallásra és az alanyi mentesség bejelentési dátumtól való gyakorlására (a keret ilyenkor a 18 millió Ft arányos része lett volna). Ez a jogalkotási hiányosság még most is pótolható lenne, az amúgy is következik a jogalkotási szabályokból (Jatv. 15-16/A.§). Emellett érdekes az adóhatóság felvetése, miszerint a mentesség ellenére keletkező bevallási kötelezettségként az adózó mégis úgy dönthet, hogy a jogellenes rendeletalkotás miatt megfizeti és levonásba is helyezi az áttérés előtti áfás tételeit, hogy ne kelljen helyesbítő (sztornó és új) számlákat kibocsátania, hanem inkább bevallja az áttérésig keletkező fizetendő és levonható áfát. Kérdés, hogy ilyenkor a NAV vajon kiszabhat-e mulasztási bírságot és hivatkozhat-e arra, hogy az adózó 2025.01.01-től alanyi mentes, miközben az alanyi mentesség jogalkotási szabályokba ütköző rendeletalkotás mentén született meg?

24. Az adóalany fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletet teljesít vevője felé. Az ügylet teljesítési időpontja 2025-ben van, a vevő adófizetési kötelezettsége 2025-ben keletkezik. Az ügyletet teljesítő adóalany 2025-ben visszamenőlegesen alanyi adómentességet választ. Miként járjanak el a felek?

A felek közötti ügylet nem marad a fordított adózás hatálya alatt, mivel az ügylet teljesítési időpontja követi 2025. január 1-jét, amikortól az ügyletet teljesítő adóalany alanyi adómentességet választott. Ebből következően ezt a számlát módosítani szükséges.

Kiegészítés: lásd 23. pontnál írtakat. Vajon kit terhel a felelősség, ha a vevő nem értesíti az eladót, hogy a korábban helyes adókulccsal kiállított számlát módosítani kell?

25. Az adóalany fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletet teljesít vevője felé. Az ügylet teljesítési időpontja 2024-ben van, a vevő adófizetési kötelezettsége 2025-ben keletkezik. Az ügyletet teljesítő adóalany 2025-ben visszamenőlegesen alanyi adómentességet választ. Miként járjanak el a felek?

A felek közötti ügylet a fordított adózás hatálya alatt marad, mivel az ügylet teljesítési időpontja megelőzi 2025. január 1-jét, amikortól az ügyletet teljesítő adóalany alanyi adómentességet választott. A vevő adóalany jogállása tekintetében nem következik be változás, ebből következően adófizetési kötelezettségét az Áfa tv. 60. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott időpontban teljesíti.

26. Az adóalany fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletet teljesít vevője felé. Az ügylet teljesítési időpontja 2024-ben van, a vevő adófizetési kötelezettsége 2025-ben keletkezik. A VEVŐ adóalany 2025-ben visszamenőlegesen alanyi adómentességet választ. Miként járjanak el a felek?

A felek közötti ügylet a fordított adózás hatálya alatt marad, mivel az ügylet teljesítési időpontja megelőzi 2025. január 1-jét, amikortól a vevő adóalany alanyi adómentességet választott. A vevő adóalany jogállása tekintetében a fizetendő adó megállapítását megelőzően változás következik be, aminek következtében tőle adófizetés nem lenne követelhető. Ilyen esetben a vevőnek a fizetendő adót – az Áfa tv 60. § (3) bekezdése alapján – a jogállásváltozást megelőző napon, jelen esetben 2024. december 31-én kell megállapítania.

27. 2024-ben az adózó átlépett az áfakörbe. Élni szeretne az új lehetőséggel, hogy 2025-től választja az alanyi adómentességet. Van egy 2024. decemberi teljesítésű számlája, amit még nem fizettek ki neki. Ő élhet-e az Áfa tv. 61. §-a szerinti halasztott áfafizetéssel, vagyis megteheti-e, hogy az áfát már alanyi adómentes időszakában vallja be és fizeti meg?

Az Áfa tv. 61. § (4) bekezdés a) pontja szerint az (1) bekezdésben említett adóalanynak (aki a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget), ha a teljesítés és a fizetendő adó – (1)-(3) bekezdések szerinti – megállapítása között az Áfa tv.-ben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a fizetendő adót – az (1)-(3) bekezdésektől eltérően – a jogállásváltozást megelőző napon kell megállapítani.

Ilyen jogállásváltozásnak minősül az alanyi adómentesség választása, és mivel az adóalany jogállása visszamenőlegesen, 2025. január 1-jével változik meg, a 2024. decemberben teljesített ügylete után az adót – a bevallási gyakoriságtól függően – a 2024. december havi vagy 2024. IV. negyedéves, vagy 2024. éves bevallásban szerepeltetni kell, szükség szerint önellenőrzéssel.

28. Van-e teendő a készletekkel az alanyi adómentesség választása miatt?

A 2024. évben, még nem alanyi adómentes adóalanyként beszerzett készletekkel nincs teendő az alanyi adómentesség 2025. évre vonatkozó választása okán.

A 2025. évben beszerzett készletek után azonban az adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot az Áfa tv. 195. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján, miszerint az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el.  

Egy a napokban kiadott NAV-os állásfoglalásban viszont ezt is hozzá fűzték:
„Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az adóalany a termék beszerzéséhez kapcsolódó adólevonási jog keletkezésekor már előre tudja/tudta (pl. az év végi termékbeszerzések tekintetében), hogy azok a következő évben az alanyi adómentesség időszakában kerülnek majd adómentesen értékesítésre, akkor ezen beszerzések áfája véleményünk szerint nem helyezhető levonásba.” Megjegyzés: még jó, hogy 2025.01.20-a után jelent meg a rendelet…

29. Az alanyi adómentességet visszamenőlegesen választó adóalany a pénzforgalmi számlaszámot mikor szüntetheti meg?

Az Art. 114. § (1) bekezdése alapján a belföldi jogi személynek, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat.

Az alanyi adómentességet választó természetes személynek (az egyéni vállalkozót is ideértve) ez alapján nem kell pénzforgalmi számlát nyitnia, mivel rendszeres gazdasági tevékenysége során nem köteles áfa fizetésére, az esetleges, esetenkénti, ritkán felmerülő áfafizetési kötelezettségét nem a rendszeres gazdasági tevékenysége keletkezteti.

Így, ha a természetes személy áfaalany bejelenti az alanyi adómentesség választását, a pénzforgalmi számláját azon a napon megszüntetheti.

Ez nem vonatkozik a nem természetes személy áfaalanyokra.

30. — Akik 2024-ben még pénzforgalmi áfa hatálya alá tartoztak és 2025. év elején is, de visszamenőleg 2025. január 1-jétől alanyi adómentesek lesznek, és van 2024-ről kifizetetlen számlájuk, ők hogyan fognak eljárni? Visszamenőleg önellenőrzik az utolsó 2024. évi áfabevallásukat, és beleteszik ezen kifizetetlen számlák áfaösszegét is, vagy pedig idén vallják be mentes státusz mellett keletkezett áfakötelezettségként? Ha ez utóbbi a megfelelő válasz, akkor viszont abban a hónapban kell bevallani ezen számlák áfaösszegét, amelyik hónapban beérkezik a számla összege. Ha ez januárra esik, akkor ezt hogyan lehet megfelelően elvégezni, ha csak február végén szerez tudomást a NAV a választásukról?

Az Áfa tv. 196/B. § (1) bekezdése alapján az adóalany nem jogosult a pénzforgalmi elszámolást választani, ha alanyi adómentességben részesül.

Erre tekintettel, ha az az adóalany, aki pénzforgalmi elszámolást választott a 2025. év végéig, él az alanyi adómentesség visszamenőleges választásának lehetőségével, a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát a 2025. évre vonatkozóan, január 1-jétől visszamenőlegesen elveszíti.

Az Áfa tv. 196/B. § (5) bekezdés a) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó – (2) bekezdés a) pontja szerinti – megállapítása között az Áfa tv.-ben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a fizetendő adót – a (2) bekezdés a) pontjától eltérően – a jogállás-változást megelőző napon kell megállapítani.

Ilyen jogállásváltozásnak minősül az alanyi adómentesség választása, és mivel az adóalany jogállása visszamenőlegesen, 2025. január 1-jével változik meg, a 2024-ben teljesített ügyletek után az adót – a bevallási gyakoriságtól függően – a 2024. december havi vagy 2024. IV. negyedéves, vagy 2024. éves bevallásban szerepeltetni kell, szükség szerint önellenőrzéssel.

A jogellenes rendeletalkotás (Jat. 15-16/A.§) miatt a mentesség ellenére bevallható tételként kellene kezelni a pénzforgalmi áfákat is, hiszen az állam nem okozhat önellenőrzési pótlékot a január 20-i áfa bevallás korrekciójával, egy olyan rendelet miatt, amit 2025.01.25-én (este) „alkottak” meg.

31. Ha az adóalany az alanyi adómentesség választásáig 2025. évben nyugtákat bocsátott ki, a nyugtákon szereplő ellenérték eredeti nettó, áfa nélkül számított, vagy a teljes összege számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába?

Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdése és a Korm. rendelet 3. §-a alapján az alanyi adómentesség értékhatárába az adóalany 2. § a) pontja szerinti (azaz belföldön és ellenérték fejében teljesített) összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege számít bele, az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében felsorolt kivételekkel.

Nyugtás értékesítések esetén, mivel ellenérték (áfaösszeg) visszatérítésére és a nyugták módosítására nem kerül sor, a nyugtán szereplő teljes, a vevő által megtérített ellenérték lesz az az Áfa tv. 188. § (1) bekezdésében megjelölt ellenérték, ami az alanyi adómentesség értékhatárába beszámít.

32. Ha az adóalanynak 2025. évben az alanyi adómentesség választását megelőzően Közösségen belüli termékbeszerzése volt, és a Közösségen belül termékértékesítésről kibocsátott számlán az értékesítő adóalany forgalmi adót azért nem tüntetett fel, mert az értékesítés adómentes volt, akkor a terméket beszerző adóalanynak a beszerzés után az alanyi adómentesség visszamenőleges választása ellenére keletkezik adófizetési kötelezettsége? Ha igen, az így megállapított és bevallott fizetendő adót levonásba helyezheti?

A kérdéses esetben az adóalany általános szabályok szerinti adóalanyként járt el a beszerzés során, a beszerzéskor fel sem merült, hogy alanyi adómentes lenne, és ennek okán az értékesítőnek adót kellene felszámítania, ha a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés valamennyi feltétele fennállt, ideértve azt is, hogy a beszerző adóalany megadta az értékesítő számára a közösségi adószámát.

Figyelemmel arra, hogy a terméket beszerző adóalany a beszerzéskor általános szabályok szerint adózó adóalanyként járt el, nem tekinthető úgy, hogy a beszerzéskor az Áfa tv. 20. § (7) bekezdése szerint járt volna el, és a közösségi adószámát annak ellenére adta meg, hogy alanyi adómentesként egyébként nem lett volna adófizetésre kötelezett.

Ugyanakkor, mivel a beszerzés során általános szabályok szerint adózó adóalanyként jár el, és erre tekintettel megadta a közösségi adószámát az értékesítőnek, aki ennek megfelelően kezelte Közösségen belüli adómentes termékértékesítésként az ügyletet, nem várható el a más tagállambeli, közösségi értékesítést végző adóalanytól, hogy módosítsa az ügylet adókezelését. Mindazonáltal, ha megteszi, az a beszerző adóalany visszamenőleges hatályú alanyi adómentességére tekintettel szintén nem helytelen.

Mindezek figyelembevételével, ha a számlakibocsátó módosítja a közösségi ügyletről kibocsátott számlát és az ügylet adókezelését (felszámítja a feladási tagállamban fizetendő adót), akkor mivel a terméket beszerző adóalany visszamenőlegesen lett alanyi adómentes, nem kell adót fizetnie belföldön a Közösségen belüli termékbeszerzés után, feltéve, hogy még nem lépte át az Áfa tv. 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt. Ha viszont az értékesítő nem módosítja az ügylet adókezelését, az esetben a beszerzőnek be kell vallania és meg kell fizetnie a Közösségen belüli termékbeszerzés után az adót, melyet az alanyi adómentesség miatt nem helyezhet levonásba. (A közösségi beszerzések Áfa tv. 20. § (7) bekezdés szerinti értékhatára kapcsán ezen ügylet ellenértékét nem kell figyelembe venni.)

Ez a pont a közösségi forgalmat elemzi és elég zavaros, hiszen az alanyi mentesség ellenére is adófizetési kötelezettség keletkezik egy közösségi beszerzéskor (Áfa tv. 60.§ (5)). A NAV válaszában azonban ehelyett azt sugallja, hogy egy magyar adóalany februárban közölje már egy másik tagállambelivel, hogy „bocsesz, nálunk visszamenőleges jogalkotás történt és 2025.01.01-től alanyi adómentes vagyok, úgyhogy szíveskedsz a számládat módosítani”. Ezt úgy folytatják, hogy a közösségi partnernek nem „kell” meglépnie a korrekciót. Milyen korrekciót? Ruszin Zsolt véleménye szerint ezt a pontot át kellene dolgozni.

33. Az adóalany 2025. januárban egy Magyarországon fekvő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást vett igénybe egy, az EU más tagállamában székhellyel rendelkező adóalanytól, aki belföldön gazdasági céllal nincs letelepedve, és a szolgáltatásról a számlát adó felszámítása nélkül, fordított adózás megjelöléssel bocsátotta ki. Ha 2025. február 28-áig megtett nyilatkozatával az adóalany 2025. évre alanyi adómentességet választ, a kérdéses szolgáltatás-igénybevétel után ki köteles adót fizetni? Továbbra is a szolgáltatást igénybevevő adóalany, vagy ez esetben a szolgáltatásnyújtónak kell Magyarországon az ügylet után adót fizetni, és erre tekintettel kérni szükséges tőle a számla módosítását?

Az Áfa tv. 39. §-a szerint az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. Az Áfa tv. 140. § b) pontja szerint, ha a 39.§-t kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. Az Áfa tv. 193. § (3) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében többek között az Áfa tv. 140. §-ában említett esetben.

Mindebből az következik, hogy olyan esetben, amikor a szolgáltatásnyújtó nincs belföldön gazdasági céllal letelepedve, illetve gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye sincs belföldön, a belföldön teljesített ügylet után az adót a szolgáltatást igénybevevő, belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell fizetnie akkor is, ha egyébként alanyi adómentes. Ebből következően az adott ügylet adózása az alanyi adómentesség választása miatt nem változik, továbbra is a szolgáltatás-igénybevevő adóalany köteles az adót megfizetni, az eredetileg kibocsátott számlát ezen okból nem kell korrigálni.

Ez nem csak ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokra érvényes, hanem bármely más, belföldön nem letelepedett adóalany által az alanyi adómentességet visszamenőlegesen választó adóalany részére teljesített olyan szolgáltatásra, amelynek teljesítési helye belföldre esik.

Az ingatlanhoz kötődő szolgáltatásnyújtásra adott kérdés és válasz is zavaros. Ezt a pontot ezért átdolgozásra javasoljuk, növelendő a közérhetőséget. Az ingatlanhoz kötődő szolgáltatások ugyanis az ingatlan helyén áfáznak, de előfordulhat például engedélyköteles építési-szerelési munkák esetén fordított adózás. Egyébként az alanyi adómentességet választót a NAV alkalmatlannak szokta tekinteni a belföldi fordított adózás esetén (Áfa tv. 142.§ (3), lásd: Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158740419; AVÉ 2015/1., adózási kérdés 2025/2.) Természetesen itt is teljesen elfogadhatatlan, hogy a jogellenes rendeletalkotás (Jat. 15-16/A.§) miatt be kellene vallani a fordított adózású számlát kibocsátónak utólag az áfát, ha a számlabefogadó alanyi adómentességet választott. Ezzel ugyanis az állam a számlakibocsátónak önellenőrzési pótlékot okoz a január 20-i áfa bevallás korrekciójával, egy olyan rendelet miatt, amit 2025.01.25-én (este) „alkottak” meg.

És amiről kevés szó esik az alanyi adómentesség választása kapcsán: tárgyi eszköz figyelési idő

Tárgyi eszköz beszerzése kapcsán levont ÁFA esetén figyelni kell, hogy a rendeltetésszerű használatbavétel időpontjához képest a figyelési idő eltelt-e (ingónál 60 hónap, ingatlannál
240 hónap). Abban az esetben, ha még nem, akkor az adólevonásra nem jogosító alanyi adómentes státusz miatt az Áfa tv. 135. §-nak megfelelően az eredetileg levont beszerzési áfa arányos részét vissza kell fizetni.

A korrekciót tárgyi eszközönként kell vizsgálni. A korrekciót csak azon tárgyi eszköznél kell
elvégezni amelyeknél:

• figyelési időn belül
• a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez képest változás történik (pl. levonási hányad változása is ilyen, illetve jelen esetben az alanyi ÁFA mentesség választása is) ÉS
• a számítás eredményeként a különbözet eléri vagy meghaladja a 10.000 Ft-ot eszközönként.

Ezt a korrekciót azon évekre és eszközökre kell alkalmazni, amely években az adott tárgyi eszköz a teljes naptári évben (ideértve a december hónapot is) az adóalany használatában van.

Tehát aki 2025-től él az alanyi adómentesség választásával, az kalkuláljon a korábban a tárgyi eszközök kapcsán levont ÁFA összegének korrekciójával is. Ezt először a 2025. decemberi ÁFA bevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni.

Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból, vagy kövesd Facebook oldalamat.

Heti rendszerességű hírlevelemben pedig további rövid érdekességek, figyelemfelhívó gondolatok szerepelnek. Várlak szeretettel olvasóim között 🙂