Munkába járás költségtérítése 2023-ban

A 2023. évi 14. számú Magyar Közlönyben megjelent 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet alapján a munkába járás költségtérítése 2023.01.28-tól adómentesen 30 Ft/km, és a minimális összeg is 9 Ft/km-ről 18 Ft/km-re növekszik.

Ez a kormányrendelet – akárcsak oly sok másik – egyenlőre csak a veszélyhelyzet ideje alatt módosítja a más törvényben előírtakat. Jelen esetben az adómentességet 30 Ft/km-ig az biztosítja, hogy az SZJA tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően nem lesz bevétel a munkába járás esetén költségtérítés címén kapott maximum 30 Ft/km összeg. Az SZJA tv-ben azonban a fent hivatkozott pontban továbbra is a 15 Ft/km szerepel, így ha hatályát veszti a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet (jelenlegi tudásunk szerint 2023.06.27), akkor amennyiben nem épül be ez a rendelkezés az SZJA tv-be, akkor újra a 15 Ft/km lesz az adómentesen adható összeg.

Mikortól alkalmazható a magasabb összegű munkába járás költségtérítése?

A 30 Ft kilométerenkénti összeg első alkalommal a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetében alkalmazható.

A minimum 18 Ft kilométerenkénti térítési kötelezettség pedig a 2023. február hónapra kifizetett költségtérítésre alkalmazandó először.

Mi tekinthető munkába járás költségtérítésének?

A munkába járás fogalma a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint:

• A közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között
  • munkavégzési célból történő
  • helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló
  • napi munkába járás: napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás ÉS
  • a hazautazás : a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás
• a közigazgatási határon belül akkor, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni

A költségtérítés lehetséges módjai

1. Közösségi közlekedés térítése

Az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás esetén legfeljebb a bérlet, vagy a jegy árát térítheti meg a munkáltató. A térítés mértéke legalább 86 %, de a 100 %-os térítés is adómentes. A következők téríthetők:

• közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán
• menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton
• elővárosi vasúton (HÉV-en)
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven

történő utazás, továbbá, hazautazás céljából a repülőjegy is.

Hazautazás esetén az előbbiektől eltérően a kötelező térítés felső határa havonta legfeljebb havi 41 760 forint volt 2022-ben, 2023-as kihirdetett összeget tárgyév január 25-éig kell(ene) megjelentetni a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben. Ez 2023.01.31-én jelent meg, összege 47.820 Ft/hó.

2. Munkába járás költségtérítése címen

Az előzőekben részletezett közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett történhet a munkába járás költségtérítése (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a következő módon is:

• a munkában töltött napokra
• a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy 
• hazautazásra a munkahely és a lakóhely között 
• közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével
• kilométerenként 30 forint értékben.

Az előzőekben meghatározott összeg 60 százaléka (tehát jelenleg minimum 18 Ft/km) akkor jár, ha:

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
• a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

Az utolsó 2 pontban szereplő esetet akkor is munkába járásnak minősítheti a munkáltató, ha az a közigazgatási határon belül történik. Ugyanígy a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a munkába járás költségtérítése esetén az adómentesen adható határig vagy felette mennyi költségtérítést nyújt a fenti feltételeknek megfelelő munkavállalója részére.

A munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A munkába járás költségtérítése NEM cafeteria elem, ezekről és adózásukról bővebben külön posztban írtam.

Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból.