Szünetelő egyéni vállalkozók járulék és SZJA szabályai
A szünetelő egyéni vállalkozók járulék és SZJA szabályai számtalan módosuláson estek át a 2023-2024-es évben. Ezek többsége azzal van összefüggésben, hogy a szünetelés mikor kezdődik, vagy a szünetelés előtt teljesített szolgáltatások ellenértéke mikor folyik be. Ezen felül pedig módosultak a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok is.
Szünetelő egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettségei
A szünetelés bejelentésével kapcsolatosan változatlanok a szabályok: a Webes Ügysegéden keresztül kell indítani, mely lehet előre mutató is. Időtartamában sincs változás, minimum 1 hónap, maximum 3 év lehet. Ami változatlan még:
- A tételes költségelszámolást (VSZJA) és az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a szünetelést a xxT1041-en is jelenteni kell (mind a kezdetét, mind a végét)
- KATA-s EV-nek induláskor sem kell beadnia a xxT1041-et, így a szünetelés kezdetét és végét sem kell bejelentenie ezen a nyomtatványon
- Továbbra sincs soron kívüli bevallási kötelezettség a szünetelés miatt a 2023.július 15-e után esedékes járulék bevallás esetén.
- Nincs járulékbevallási kötelezettség arra az időszakra, amikor az időszak teljes egészében szünetelt az egyéni vállalkozó (ne felejtsük el, hogy VSZJA esetén havi, átalányadózónál negyedéves kötelezettség van az xx58-as bevallás tekintetében)
Szünetelő egyéni vállalkozók járulékfizetése 2024-től
Bár már 2023 nyarán kihirdetésre került, de sokan csak 2024. januárban szembesültek a TBJ tv. 40 § (4) f) pontjában foglaltakkal. Miről is van szó? 2023. december 31-ig a szünetelés napjaira nem kellett figyelembe venni a járulékfizetési alsó határt.
Ez úgy módosult, hogy csak akkor mentesül a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ megfizetése alól, ha egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.
Átmeneti szabály, hogy a 2024. január elsején folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni. Így 2024-ben a 2023-ban kezdődő szünetelés záró napját tartalmazó hónapban még alkalmazandó az arányosítás.
Nézünk néhány példát a fentiekre. A példákban minden esetben főfoglalkozású EV-ről van szó, aki a minimálbér (2024-ben 266.800 Ft/hó) után köteles járulékot fizetni. A szociális hozzájárulási adó esetében pedig adóalapon a minimálbér 112,5 %-át, vagy annak arányos részét értem.
- Szünetelés időtartama: 2023.12.05 – 2024.01.20
- Mivel a szünetelés 2023-ban indul, így a 2023. december 31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni, tehát:
- 2023. decemberben: a járulékalap 2023.12.01-2023.12.04-ra a minimálbér 4/30-ad része
- 2024. januárban: 2024.01.21-2024.01.31 időszakra a minimálbér 11/30-ad része a járulékalap
- Szünetelés időtartama: 2024.01.12 – 2024.02.25
- Ebben az esetben, mivel sem januárban, sem februárban nem szünetel a hónap teljes egészében, így januárra és februárra is meg kell fizetni legalább a minimálbér után a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót.
- Szünetelés időtartama: 2024.01.12 – 2024.03.25
- 2024. januárra nem lehet alkalmazni az ún. harmincadolási / arányosítási szabályt, mert 2024-ben indult a szünetelés. Így januárra legalább a minimálbér után meg kell fizetni a TBjárulékot és a szochot.
- 2024. februárban a hónap teljes egészében szünetel, így mentesül a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetés alól.
- 2024. márciusban pedig szintén a teljes hónapra vonatkozóan meg kell fizetni a minimálbér utáni járulékot és adót.
Egészségügyi szolgáltatási járulék szünetelés alatt
Azt a szabályt már senkinek nem kell bemutatni, hogy az egyéni vállalkozó amennyiben szünetel és nincs egyéb biztosítási jogviszonya, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot (eü szolg. járulék) kell fizetnie maga után. Méltán vetődhet fel a kérdés, hogy ha a szünetelés ellenére a teljes hónapra vonatkozó járulékokat meg kell fizetni, akkor ez érinti-e az eü szolg. járulék fizetésének kezdeti időpontját?
Sajnos, ha a 2024-ben induló szünetelés hónap közben kezdődik és / vagy ér véget, akkor a teljes havi járulékfizetés okán NEM mentesül-e az egyéni vállalkozó a tört hónapokra eső egészségügyi szolgáltatási járulék alól.
Nézzünk erre egy példát, hogy mindez mit is jelent a gyakorlatban?
Például valaki 2024.01.10-étől szünetel és nincs egyéb biztosítási jogviszonya, akkor januárra egyszer megfizeti
- a teljes hónapra a járulékfizetési alsó határra vonatkozó járulékot 49.358 Ft TBjárulék + 39.020 Ft szocho
- és pluszban 01.10-01.31 időszakra az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, tehát 22 nap * 380 Ft/nap = 8.360 Ft-ot is.
- Ez összesen minimálbér utáni fizetendőkkel számolva 49.358 Ft TBjárulék + 39.020 Ft szocho + 8.360 Ft eü szolg járulék = 96.738 Ft.
Ugyanennek a januári hónapnak a járuléka a tavalyi szabályok alapján mindössze 8.360 Ft eü szolg járulék + 26.513 Ft (TBjárulék+szocho) = 34.873 Ft lenne. Azt hiszem mindenki nevében mondhatom, hogy ez az adminisztráció csökkentésként aposztrofált új szabály igen drága mulatság lett hónap közben induló vagy végződő szünetelés esetén (jelen esetben kb 62.000 Ft-tal több adóterhet jelent csak a januári hónapot tekintve…).
Szünetelés alatt befolyt bevételek kezelése
Az egyéni vállalkozó a szünetelés alatt nem folytathatja a tevékenységét, de gyakori eset, hogy a szünetelés előtt elvégzett és számlázott tevékenység ellenértéke már a szünetelés időszaka alatt folyik be. Ezért nem mindegy, hogy ennek a bevételnek mi a sorsa, mikor és hogyan kell adózni utána.
Nem meglepő módon, itt is többféle esetre kell felkészülni annak függvényében, hogy mikor kezdődött a szünetelés, és mikor folyt be a bevétel. Ráadásul a változások eltérő hatály dátummal lépnek érvénybe a járulék bevallásra (és megfizetésre), és az SZJA-ra vonatkozóan… 🙁
Először nézzük SZJA szempontjából a szünetelés alatt befolyt bevételt.
Itt is találunk átmeneti szabályt, ami alapján akárcsak a járulékfizetési alsó határ esetén, a 2023. december 31-én fennálló szünetelés esetén még az eddigi szabályt kell alkalmazni.
- A 2023. december 31-én folyamatban lévő szünetelés esetén a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
- befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevétel,
- igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése évében elszámolható vállalkozói költség.
- Például: 2023. június 1-jén induló szünetelés esetén a 2023. májusban kiszámlázott szolgáltatás díja 2024. január 10-én folyik be. A szünetelés 2024. május 31-ig tart, az SZJA bevallás 2024. márciusban kerül benyújtásra. A 23SZJA bevallásban mint vállalkozói bevételt kell szerepeltetni az összeget.
- Amennyiben a bevétel az SZJA bevallás benyújtását követően folyik be, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A fenti szabály 2024.01.01-től:
- befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek
- igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek minősül.
Mindez számtalan újabb kérdést vet fel, hiszen vannak, akik akár több évig is szünetelnek. Ebben az esetben egy 2024-ben induló szünetelés esetén a 2025. nyarán még mindig tartó szünetelés alatt befolyó bevétel miatt a 2024-es SZJA bevallást önellenőrizni kell majd jelen tudásunk szerint…
Szünetelő egyéni vállalkozók járulékfizetését is érinti ez a szabály.
Ahogy említettem, eltérő hatály dátummal járulék szempontjából már 2023.09.01-től (!) kell alkalmazni azt, hogy a szünetelés alatt befolyt bevétel a szünetelést megelőző napon lesz járulékalap. Ez az átalányadózást választó egyéni vállalkozók esetében azt jelenti, hogy a szünetelés alatt befolyó bevételt a szünetelést megelőző napra kell elszámolni. Amennyiben ez nem a szünetelés kezdetének negyedévében történik, utólag önellenőrzés benyújtása szükséges.
Például 2023. szeptember 10-től szünetelő átalányadózó egyéni vállalkozó október 20-án (még mindig szünetel) kapja meg a szünetelés előtt kiállított számla ellenértékét. Ebben az esetben a 2023. III. negyedévre vonatkozó ’58-as bevallást önellenőrizni szükséges.
2023. szeptember 1-je előtt a szabály még az volt, hogy a szünetelés ideje alatt befolyt bevételt figyelmen kívül kellett hagyni a járulékalapok göngyölítése során, így az nem képezett sem társadalombiztosítási járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó alapot. Mindössze az SZJA bevallásban kellett szerepeltetni, és így a szünetelés alatt befolyó bevétel után mindössze SZJA fizetési kötelezettség keletkezett.
Mint látható nagy odafigyelést kívánnak a fenti szabályok már a 2023-as évről benyújtásra kerülő SZJA bevallások tekintetében, de érdemes a zárlati munka során a járulék bevallásokban szereplő adatok helyességének ellenőrzése is.
Azt pedig már csak röviden említem meg, hogy 2024-től ha az egyéni vállalkozó az adott adóévben 181 napot el nem érő egybefüggő időtartamban szünetelteti a vállalkozását, akkor a szünetelés miatt nem szükséges iparűzési adóbevallást beadnia. Persze itt is kérdés, hogy ha meghaladja a 181 napot, akkor milyen határidővel kell teljesíteni a bevallást…?
Ha érdekelnek hasonló, a könyvelők mindennapi életében előforduló témák, akkor szemezgess további írásaimból, vagy kövesd Facebook oldalamat.
Heti rendszerességű hírlevelemben pedig további rövid érdekességek, figyelemfelhívó gondolatok szerepelnek. Iratkozz fel, ha nem szeretnél lemaradni róla! Egy meglepetés ajándék is vár rád 🙂
Hasznosnak találta? Támogassa heti rendszerességű hírlevelem, hogy továbbra is értékes tartalmakat készíthessek Önöknek!
Szünetelés alatt, ha változik a biztosítási jogviszony pl. főállás-mellékállás-EGT jogviszony stb., ugyanúgy jelenteni kell az 101e ill. 1041-es nyomtatványokon szerintem, ebben kérem megerősítésedet
köszönöm
tisztelettel
szép napot
Jól tudod, a szünetelés alatt is jelenteni kell az ilyen jellegű jogviszony változásokat a xxT1041 és a xxT101E nyomtatványokon.
A 01, 08-as bevallást be kell adni a szünetelés előtti napig?
Nincs a bevalláson rajta csak a megszűnés.
Köszönöm ha válaszolsz
2023.07.01 óta nincs soron kívüli bevallás szünetelésnél ezen nyomtatványoknál. Így a szünetelés kezdő napját magába foglaló időszak teljes időtartamára kell benyújtani őket.Utána, amikor teljes időszakban szünetel, bevallási kötelezettség sincs.
Kedves Klára!
2023. 01.31.-ig egyéni vállalkozói jogviszonyban KATA-s voltam (ÖVTJ: 960404, 702201, 749002) azóta szüneteltetve van a vállalkozás. 2023.03.01.-től főállásban helyezkedtem el minőségirányítási mérnökként (szakmakód: 749015), azóta csak a főállásból származik jövedelmem.
Táppénz szempontjából mi a helyes eljárás, amennyiben betegállományban voltam? Melyik besorolás szerint kell figyelembe venni a jogviszonyt. A munkahelyi TB ügyintéző szerint ez párhuzamos jogviszonynak számít, amely miatt alacsonyabb táppénz kifizetése történik. Köszönöm előre is a segítségét és válaszát!
Kedves Márta! A TB ügyintézőnek igaza van, ez párhuzamos jogviszony, és jogviszonyonként kell elbírálni a táppénzt. Mivel a főállásában nincs meg a 2 év folyamatos jogviszony, így a táppénz mértéke csak 50% (és nem 60%). Amire viszont szeretném felhívni a figyelmét, ha a főállás óraszáma eléri a heti 36 órát, akkor a szünetelő egyéni vállalkozása már nem KATA-s, hanem átkerült VSZJA alá.
Kedves Klára!
E.V.-i tevékenység 2023.02.10-én szüneteltetésre került, KATA-s vállalkozóként, 2023.02.15-től ez idáig 40 órás bejelentésű munkaviszony állt fent, ami megszűnt. Milyen adózású válik ilyenkor az ember, ha szeretné folytatni a vállalkozást? Maradhat KATA- s? Átalányadózónak kell lenni? Köszönöm előre is a válaszát!
Kedves Renáta! Mivel a szünetelés alatt is meg kell felelni a KATA tv előírásainak, így 2023.03.31-én megszűnt a KATA alanyisága. Valószínűsítem, hogy hivatalból zárták le, így jelenleg VSZJA-s egyéni vállalkozó. Ezt ellenőrizni tudja a NAV-os törzsadataiban. Ha továbbra is fennáll a 40 órás munkaviszonya, KATA-s nem lehet. Az átalányadó és VSZJA közötti választás eldöntéséhez ennél több információra van szükség.
Kedves Klára!
Egy 2024.08.22.-től szünetelő átalányadozó (főállású) 2025.04.08.-al megszűnt. T1041-es nyomtatványon először le kell zárni a szünetelést, majd a jogviszonyt, vagy „csak” a jogviszony lezárását kell bejelenteni ezen a nyomtatványon? Útmutatását köszönöm!
Kedves Krisztina! Ugyanazon a nyomtatványon bejelenthető a szünetelés vége, mivel a megszűnés és a szünetelés vége hatálydátum is megegyezik.
Kedves Klára!
Szünetelő, átalányadós egyéni vállalkozó szeretné újraindítani a vállalkozást május 1-től, de KATA-s adózással. 04.30-án webes ügysegéden bejelentjük a 05.01-i indulást. Szintén 04.30-án, T101E-n bejelentem a KATA-t, 05.01-el? Ez így működhet? Köszönöm előre is!
Kedves Zsuzsa! Amennyiben a KATA választásához a feltételeknek megfelel, akkor így kell eljárni.
Kedves Klára!
Elbizonytalanodtam, hogy a 2024. év egészében szünetelő átalányadós egyéni vállalkozónak kell-e 24HIPAK bevallást benyújtania. 2023. 12. 13-tól szünetel, a 12. 12-ig tartó bevallási időszakra adta be a 2023. évit, de most olvastam egy olyan állásfoglalást, hogy a szünetelés kezdőnapja + 180 napos időszakra még kell, csak a 181. naptól nem. Igaz ez? Köszönöm előre is a segítséget!
Kedves Klára!
Mellékállású átalányadózó egyéni vállakozó vagyok, de a főállásom június 24-én meg fog szűnni. Ha szüneteltetem az EV-t addig, amíg új főállást találok, akkor maradhatok mellékállású átalányadózó, és új főállás mellet, újraindítás után folytathatom úgy? Nagyon köszönöm
Kedves Zsófia! A szünetelés tényétől nem fog másodállású maradni, főállású egyéni vállalkozóvá válik. Ezt be kell jelenteni a NAV-nak, és ha nem a hónap teljes egészében szünetel, akkor még járulékfizetési kötelezettség is felmerül. Amennyiben újra lesz heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor újra másodállásúvá válik (szintén kapcsolódik majd bejelentési kötelezettség).
Kedves Klára,
főállású egyvéni vállalkozó a szünetelést követő nap munkaviszonyt létesített. 2025. augusztus 10-én a szünetelést megszüntette, vagyis az EV-t.
– kell-e külön a szünetelés tényét és külön a megszüntetést 1041-en bejelenteni,
– lesz-e augusztusban 10 napra járulékfizetési kötelezettsége?
Köszönöm előre is!
Anna
Kedves Anna! Be kell adni a szünetelés és az EV megszűnéséről a T1041-et is. Sajnos lesz 10 napra járulékfizetési kötelezettsége, kár volt 10-én megszüntetni az EV-t (hó végével kellett volna).
Köszönöm!
És ha módosítjuk a jogviszonyt visszamenőleg? Főállású EV-ről, mellékállású EV-re?:-)
Ahhoz a legalább 36 órát elérő munkaviszonynak is fenn kell állnia már 08.01-jén…
Kedves Klára!
Először is hadd gratuláljak a vérprofi weboldalhoz: könnyen áttekinthető és lenyűgöző hogy mennyire lényegre törően és kompetensen segít másoknak. Példaértékű!
Sajátos ügyben kérném szíves segítségét: főállású átalányadózó e.v.-ként külföldi vállalatoknál tervezek tanácsadási munkát végezni, eleinte rendszeres szüneteltetéssel a projektszerű kiszámíthatatlanság miatt, elkerülve a járulékok fölösleges fizetését a relatív alacsony bevétel mellett.
Az időrendi eltérések a munkavégzés/számlázás és kifizetés időpontja között lesznek nálam mérvadóak, pld ha egy 1 hónapos projektet az EU-s 60 napos fizetési határidővel fizetik csak ki, addig tehát 2 hónapot fölöslegesen fizetek járulékokat ha nem szüneteltetnék.
Két kérdésben kérném segítségét ez ügyben:
1. Ha jól értem a NAV-nak mindegy adóügyileg hogy mikor szüneteltetem a vállalkozást: ha a bevételem már csak a szüneteltetés közben érkezik számlámra, az a szabályok szerint a szüneteltetés előtti napra lesz „tolva” mint adóalap.
Viszont a külföldi vállalatnak melynek számlázok, szintén mindegy hogy mikor szüneteltetem a vállalkozást? Számukra a négy fontos időpont/időszak közül (1. szerződéskötés, 2. munkavégzés, 3. számlázás időpontjai, 4. átutalás időpontjai) melyek során kell hogy „aktív” státuszú legyen a vállakozásom, tehát NEM szüneteltetett?
Sejtem hogy a szerződés megírásához kell az adószámom, a logika azt diktálja hogy munkavégzés közben a biztosítottság státusza miatt kell hogy aktív legyen, valamint a számlázás során mindenképp fel lesz az tűntetve, de adószám használata nem egyenlő az aktív státusszal. Szintén bizonytalan vagyok a jogszabályok és NAV oldalak részletes átolvasása után hogy a gyakorlatban mikor lehet egyáltalán szüneteltetni a járulékfizetést a projektkivitelezés időszakához viszonyítva.
A munkavégzés ideje alatt van értelme az aktív státusznak, de még ha csak ilyenkor lenne is kötelező, az nem fedi át a szerződéskötés, számlázás és kifizetések időszakát hanem ezek között helyezkedik el.
Előre is köszönöm szíves segítségét.
Üdv,
Péter
Kedves Péter: köszönöm az elismerő szavakat a weboldallal kapcsolatban 🙂
Kérdésére tömören annyi a válaszom, hogy a szerződéskötéskor aktívnak kell lenni, illetve a munka elvégzése során folyamatosan. Mivel az elkészült projektet legkésőbb annak lezárultakor (de legkésőbb 8 napon belül) számlázni szükséges, így mielőbbi számlázást követően tud majd szünetelni. A számla rendezésének időpontjában már nem szükséges működni, szünetelhet, mivel a bevételt a szünetelést megelőző utolsó napon el kell számolni.